Nem csak a pestis, de a szifiliszhez hasonló betegségek is pusztítottak a középkori Európában
2020. június 24. 16:42 Múlt-kor
A gyilkos pestisjárványok a középkor világának szerves részét képezték, így a korból származó tömegsírok feltárása napjainkban már nem olyan nagy szenzáció. Egy 15. századi, nemrégiben Litvániában felfedezett tömegsír azonban valami egészen érdekeset tartogatott a szakértők számára: az egyik áldozat, egy nő a pestis mellett egy másik kórral, a frambőziával is megfertőződött.
Korábban
Egy újabb, szokványos tömegsírnak indult
A forrásokban számos leírás található fertőző betegségben elhunyt emberek maradványait tartalmazó tömegsírokról, de ezeknek helyéről, és a bennük fekvő áldozatokról igen hiányosak az ismereteink. Litvánia fővárosában, Vilniusban nemrégiben egy ilyen tömegsírra bukkantak. A felfedezésre tulajdonképpen szokványos módon, egy építkezésnek köszönhetően került sor.
A csontvázak genomjának vizsgálata során a kutatók fontos következtetésekre jutottak a szifilisz európai történelmével kapcsolatban. Az új eredményeket a Scientific Reports tudományos magazinban nemrégiben megjelent tanulmányban publikálták.
„A litván tömegsírral kapcsolatban semmiféle írott forrásból nem nyerhetünk információt, de a temetkezési környezet és az, hogy a sír a középkori város határán kívül helyezkedett el, arra utaltak, hogy pestis, vagy valamiféle más fertőző betegség áldozatait helyezték el benne” – nyilatkozta Rimantas Jankauskas, a Vilniusi Egyetem Orvostudományi Karának professzora.
„Hogy valóban megbizonyosodjunk erről, DNS-vizsgálatokat kellett elvégeznünk” – tette hozzá Jankauskas.
„A pestis egy gyakori betegségnek számított abban az időben, és minden DNS-vizsgálat rendkívül sok információval szolgál annak terjedéséről” - hangsúlyozta a Kirsten Bos, a jénai székhelyű Max Plank Intézet molekuláris paleopatológiával foglalkozó vezető tudósa, a litvániai kutatás vezetője.
Karen Giffin, a Bos vezette kutatócsoport tagja a tömegsírban fekvő áldozatok fogait mintának használva gyorsan beazonosította a kórokozó DNS-ét.
„Elégedett voltam, hogy egyértelműen megállapítást nyert az a tény, hogy pestis áldozatai fekszenek a tömegsírban” – mondta Giffin. „De azt is szerettük volna tudni, hogy az általunk kifejlesztett módszerek a kórokozók molekuláris kimutatásában szolgáltatnak-e extra információkat számunkra az egykor élt helyi populáció egészségügyi állapotával kapcsolatban.”
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- Törvénytelen gyermekek biztosították az ókori Spárta katonai erejét
- DNS-vizsgálattal azonosították a Mount Everest legismertebb áldozatát
- Kutatók cáfolják az angyalok antarktiszi börtönét
- Latrinából fejtik meg a római beton titkát
- Azonosítottak három eltitkolt újasszír uralkodót
- A középkori lovagregények több mint fele elveszett
- Helyi ötvösök készítették a késő bronzkori aranydiadémokat Cipruson 20:25
- Régészek bizonyították a ligurok kényszerkitelepítését 18:35
- Elveszettnek hitt Velázquez-festményt azonosítottak Madridban 17:17
- Adománygyűjtés indult a fontainebleau-i erdő megmentésére 16:06
- Független bizottság vizsgálja a bajorországi náci rablott műkincseket 15:11
- Történelmi várjátékokkal várnak a hétvégén Sárospatakon 14:32
- Háború közepette mentik az odesszai múzeum 160 ezer műtárgyát 14:06
- Újra látogatható a felújított Teleki-kastély az erdélyi Gernyeszegen 13:48















