Nagy sikert aratott a kreatív internetezők körében egy 3000 éves kínai aranymaszk
2021. március 24. 12:43 MTI
Internetes mémek forrása lett egy 3000 éves, szertartásokhoz használt aranymaszk, amelyre nemrégiben bukkantak egy ásatáson a dél-kínai Szecsuanban - számolt be a BBC internetes hírportálján.
Kép forrása: Northfoto
Korábban
A műkincs egyike volt annak a mintegy 500 bronzkori emléknek, amelyeket a Szanhszingtuj nevű ásatáson tártak fel. Szakértők szerint a leletek révén a területet időszámításunk előtt 316 előtt uraló Su államról szerezhetők újabb ismeretek. A királyság a kutatók szerint az egyike volt a selyem egyik fontos forrásának.
Az ásatáson előkerült, csonka arcmaszk mindazonáltal mémként terjedt el a kínai interneten, miután szombaton bemutatták a legújabban feltárt leletek között. Az internetezők a popkultúra népszerű alakjainak arcára illesztették az aranymaszkot, a képek pedig bejárták a kínai közösségi hálózatokat.
A kínai Twitterként is ismert Weibo mikroblogon a vonatkozó témát csaknem 4 millióan nézték meg. A trendbe a műkincset őrző múzeum is bekapcsolódott és egy animált zenés videót is megosztottak, amelyben több, az ásatásról előkerült darab mellett felbukkan az aranymaszk is.
A Szanhszingtuj romokat 1929-ben fedezte fel egy földműves, és a huszadik század egyik legfontosabb régészeti lelőhelyének tartják. Mostanra összesen több mint 50 ezer leletet ástak elő a Csengtutól mintegy 60 kilométerre fekvő területen.
A tárgyak hat, 3,5 és 19 négyzetméter közötti alapterületű áldozati kamrából kerültek elő, melyeket a Su civilizáció jólétért és békéért fohászkodó szertartások körében használt áldozatok bemutatására. A feltárt leletek között egyebek mellett bronzból és elefántcsontból készült tárgyak is voltak.
Az ásatásokon résztvevő egyik kutató elmondta: még eddig sosem látott bronztárgyak is előkerültek, ezek közül néhány darabon például bizarr kinézetű sárkány- és marhadíszítések láthatóak - írta a Hszinhua kínai állami hírügynökség. Más bronztárgyak ugyanakkor hasonlóak a Jangce mentén más területekről is előásottakhoz, ami a kínai kutatók szerint a gyakori cserékre, kapcsolattartásra utal.
Az ásatások eredményeit Hszi Csin-ping kínai elnök is méltatta, hangsúlyozva, hogy azok rávilágítanak a kínai civilizáció eredetére, valamint az emberi civilizációhoz tett jelentős hozzájárulására.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Felújítaná Mátyás király kolozsvári szülőházát a román állam 14:16
- A szovjet vezetés bírálta Prokofjev szimpátiáját a „Nyugat dekadens zenéje iránt” 13:51
- Félmillió amerikai dollárt is érhet a pénznem első, 1794-ben készült prototípusa 13:16
- Se fekete, se gyász, se búcsúbeszéd: észrevétlenül távozott e világból Shakespeare 12:53
- A férfiak több húst, a nők több növényi táplálékot fogyasztottak a rézkori Kárpát-medencében 11:14
- Az egyik holt-tengeri tekercs rejtélyét is segített megoldani a mesterséges intelligencia 10:28
- Nem sok hiányzott, hogy III. Bélából bizánci császár legyen 08:53
- Miután bizonyították helytállásukat az I. világháborúban, már nem volt visszaút a női egyenjogúság számára 08:31
