Múmiába rejtett Iliász-töredékre bukkantak a régészek Egyiptomban

(Forrás: Egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztérium / Facebook)

A szenzációs felfedezést az Egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztérium jelentette be. Az ásatást a Barcelonai Egyetem és az Ókori Közel-Kelet Intézet kutatói vezették Dr. Maite Mascort és Dr. Esther Pons Mellado irányításával.

Az újonnan feltárt, római kori sírkomplexumra a korábban már azonosított ptolemaioszi sírkamrák közelében találtak rá. A régészek összesen három, mészkőből készült temetkezési helyet tártak fel, amelyek nagy része az idők során sajnos igencsak megrongálódott.

A kamrákban a kutatók több, az egyiptomi temetkezési kultúrában szokatlan tárgyra bukkantak: textilbe csomagolt csecsemőcsontok és macskakoponyák, valamint hamvasztott emberi maradványokat őrző, nagyméretű kerámiaedények is előkerültek a föld alól. Ezek mellett három aranynyelvet és egy réznyelvet is találtak a kutatók, amelyekkel valószínűleg biztosítani akarták, hogy az elhunyt meg tudjon szólalni a túlvilágon Ozirisz, az alvilág egyiptomi istene előtt.

A legfontosabb felfedezés azonban egy múmiában talált ritka papirusztöredék volt, amely Homérosz híres eposzának, az Iliásznak egy részét tartalmazta. Rögtön felmerült a régészekben a kérdés: vajon miért pont ezzel a szöveggel temették el az elhunytat? Talán a kulturális identitás jelképe, vagy a műveltség túlvilági bizonyítéka lehetett ez egykor? Dr. Hisham El-Leithy, az egyiptomi Régiségek Legfelsőbb Tanácsának főtitkára hangsúlyozta: a felfedezés arra utal, hogy az oxürrhünkhoszi helyi elit aktívan foglalkozott a görög kultúrával és annak irodalmi hagyományával. A leletet jelenleg is vizsgálják, így a tudósok bíznak benne, hogy többet megtudhatnak majd nemcsak a homéroszi sorok eredetéről, hanem a korabeli oktatásról és a görög szövegek egyiptomi terjesztéséről is.

Nem most találtak először írásos emléket Oxürrhünkhoszban: a 19. század óta számos irodalmi mű, hivatalos dokumentum és mindennapi feljegyzésrészletek kerültek már elő a területről. A legtöbbjüket azonban nem temetkezési helyeken, hanem átlagos használati tárgyak között fedezték fel. Sherif Fathy, Egyiptom turisztikai és régészeti minisztere éppen ezért a szövegtöredéket a Minyában talált fontos régészeti leletek részeként jellemezte, amely bizonyítja a régió gazdag történelmi örökségét.

A sírkamrák közelében terrakotta és bronz figurákat is találtak a régészek, amelyek közül az egyik Harpokratész istent, a másik pedig Ámort ábrázolja. Ezek a leletek, illetve a nyughelyek egyiptomi és görög jellegzetességei alátámasztják, hogy a régióban az ókori civilizációk erősen összekapcsolódtak egymással.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából