Mongol futótűz, avagy valóban történelmi csatát vesztettünk Muhinál?

Nem várt, de annál szerencsésebb fordulat

Batu seregei lerohanták az országot, a muhi csata után közvetlenül eljutottak egészen Pestig, a Duna vonaláig. A mongol hadak északi szárnya elfoglalta a Magyar Királyság északnyugati részét (többek között elesett Óbuda és Esztergom is), a déli szárny mindeközben Erdélyt dúlta.

A királyi pecsétet is megszerezve a mongolok rendeletet írattak, hogy az emberek térjenek haza, arassák le a termést, és adózzanak. Ezután tovább folytatták a pusztítást.

A fordulat 1242 tavaszán következett be, amikor a mongol hadak tervszerű és összehangolt kivonulása megkezdődött. Ennek indoklására a ma is leginkább elfogadott érv Ögödej nagykán halála és az új kán választása Karakorumban, a mongolok fővárosában.

Emlékpark a mai Muhi mellett (Kép forrása: Wikipédia/ Sebastian.mrozek/ CC BY-SA 3.0)

Egy másik lehetséges magyarázat a mongolok nem várt jelentős veszteségeire mutat rá, valamint arra, hogy a megnyúlt utánpótlási vonalak már nem biztosították a lehetőséget a magyar területek fölötti tartós uralom megőrzésére.

Elképzelhető az is, hogy a hadjáratnak ez csak egy felderítő-előkészítő szakasza volt, ám ennek némileg ellentmond, hogy sikereik ellenére a Magyar Királyság meghódítását ezt követően csak 1285-ben kísérelték meg.

Ekkor IV. László király serege legyőzte, majd egészen a Kárpátokig űzte a mongol hadat, ahol végül székely segítséggel leszámoltak ellenségükkel.

Ugyan újabb mongol hadak nem érkeztek, IV. Béla uralkodásának második, 1242 utáni szakaszát az újabb inváziótól való rettegés nagyban meghatározta. Az elnéptelenedett ország hasonló veszteségeket csak a török korban szenvedett el újra, de a pusztítás jóval hosszabb távon – nem egy év alatt – fejtett ki hasonló hatást.

Pontos adatok ugyan nem állnak rendelkezésre, de a veszteségek aránya megközelíthette akár a lakosság egynegyedét is, ami példátlan a magyar történelemben.

IV. Béla nem méltatlanul érdemelte ki a második honalapító címet. Politikája új irányt vett, igyekezett kompromisszumot találni a főurakkal és az egyházi vezetéssel is, új – immár nem föld, hanem kő – várakat építtetett, visszahívta a kunokat, és az elnéptelenedett területekre telepeseket hívott be.

Mindezt abban a reményben, hogy a Magyar Királyság többé nem lehet kiszolgáltatott egy hasonló támadással szemben. 

1. Baljós előjelek
2. A csata
3. Nem várt, de annál szerencsésebb fordulat

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet