Mit gondolt Hitler, amikor meglátta Chaplin "A diktátor" című filmjét?

Charlie Chaplin A diktátorban

Erős kép, ahogy Hitler a kancellárián, a hatalmas képernyő előtt ülve nevet, miközben Charlie Chaplin 1940-es filmjét, A diktátort nézi. Chaplin, progresszív ideológiája, komikusi hivatása és zsidó származása ellenére, Adolf Hitler egyik kedvenc színésze volt.

Eltűnődhetünk azon, miért csodálhatta a Führer Chaplin karakterét. Lehetséges, hogy a fiatal Adolf meghiúsult művészi ambíciói, miután a bécsi Képzőművészeti Akadémia kétszer is elutasította, szerepet játszottak ebben? Vagy talán a brit színész páratlan testbeszéde, amely összetéveszthetetlenné tette őt, akárcsak Hitlerhez vagy Mussolinihez? Ezekre a kérdésekre sosem kapunk választ.

Szinte lehetetlen bemutató

Az igazság az, hogy nincs egyértelmű válasz arra, hogy Hitler látta-e a filmet. Bár számos tanúvallomás és néhány adat arra utal, hogy igen, biztosat nem tudunk. Érdemes azonban felidézni A diktátor forgatása és bemutatása körüli eseményeket.

Chaplin és filmje óriási nehézségekkel szembesült, az amerikai filmipar félt a lehetséges német megtorlástól és annak pénzügyi következményeitől, Konrad Bercovici író plágiumpert indított (állítása szerint ő adta az ötletet Chaplinnek), valamint a média folyamatos nyomást gyakorolt a háborúban akkor még semleges Egyesült Államokban. Ez a film bombaként robbanhatott volna, és senki sem akarta, hogy a közelében robbanjon.

Végül, mint oly gyakran a történelemben, minden megváltozott. Lengyelország 1939-es lerohanása és Franklin D. Roosevelt elnök hivatalban maradása megváltoztatta a helyzetet. Chaplin nemcsak befejezhette a filmet, hanem Roosevelt kifejezett támogatását is megkapta olyan légkörben, ahol figyelemre méltó politikai megosztottság uralkodott; Henry Ford például nyíltan támogatta a Harmadik Birodalom politikáját.

Minden megváltozott, amikor az Egyesült Államoknak nem volt más választása, mint beavatkozni a háborúba, és saját propaganda-apparátusát bevetette Németország, Olaszország és Japán ellen. Számos játék- és dokumentumfilm készült, hogy meggyőzzék a lakosságot, hogy háborús kötvényekbe fektesse pénzét. A szabadságot és a demokráciát meg kellett védeni az Egyesült Államokban és világszerte.

Sok ilyen filmanyagban Joszif Sztálin bátor, önérzetes emberként jelent meg, az amerikai nép barátjaként, aki a német ördög ellen harcol. Michel Viotte nagyszerűen ábrázolja ezt a viharos időszakot a Hollywood háborúja 1939-1945 (2013) című dokumentumfilm-sorozatában. Nem sokkal később ismét minden megváltozott, a szovjetbarát anyagok varázsütésre eltűntek, és megkezdődött a mccarthyizmus boszorkányüldözése.

Hitler látta A diktátort?

Albert Speer, a Harmadik Birodalom hadügyminisztere és Hitler közeli barátja, többször is tagadta, hogy Hitler látta volna Chaplin A diktátor című filmjét. Ugyanakkor a kancellária nyilvántartásában található dokumentumok szerint a film vetítésre került, ráadásul többször is. Lehetséges, hogy Hitler nem tudott ellenállni a kísértésnek, és többször is megnézte?

Valószínűleg ezek a vetítések a berlini kancellária magánmoziteremében zajlottak, nem pedig a Berghofban, Hitler kedvenc pihenőhelyén, ahol gyakran tartottak hollywoodi filmvetítéseket a kiválasztott vendégek számára. Budd Schulberg forgatókönyvíró, akit megbíztak azzal, hogy leltározza a nürnbergi perhez felhasználható fényképeket és filmfelvételeket, talált egy listát azokról a filmekről, amelyeket Adolf Hitler megnézett. Ezen a listán szerepelt A diktátor is, méghozzá kétszer. Érdekes módon Merian C. Cooper és Ernest B. Schoedsack által készített King Kong (1933) is a megtekintett filmek között volt. Vajon Hitler azonosult a New Yorkot rettegésben tartó óriásmajommal? Mindkét esetben megdöbbentő a párhuzam: a diktátor paródiája és a szörnyeteg elpusztítása.

Évekkel később egy náci szökevény, aki azt állította, hogy a Harmadik Birodalom Kulturális Minisztériumában dolgozott, értesítette Chaplint, hogy Hitler látta a filmjét. Amikor Chaplin ezt megtudta, megdöbbenéssel és iróniával vegyesen így nyilatkozott: "Bármit megadtam volna, hogy megtudjam, mit mondott, amikor látta."

A muyinteresante.com cikke alapján

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a 18. századtól az 1920-as évekig
II. Népesség, település, életmód

• Szörnyű tragédia követte a várva várt boldogságot Erdélyi János életében
• Vallástól függetlenül képviseltette magát Pest előkelősége a Dohány utcai zsinagóga felavatásán
• Hogyan ünnepeltek 170 éve a jászok és kunok?
• Részleges autonómiát hozott a kis kiegyezés