Mindent, amit csak tudott, elmondott az amerikaiaknak Hitler egyik legközelebbi bizalmasa

A sors véletlenszerűsége

A német Ernst Hanfstaengl − egyike azon személyeknek, akik a legjobban ismerték Adolf Hitlert − a 3026-os rabszámmal jelent meg az egyik brit katonai koncentrációs táborban a kanadai Ottawában.

Három évvel korábban Londonban tartóztatták le és náci kollaborációval vádolták meg.

1942 első felében Hanfstaenglt az FBI egyik tagja kereste fel, akit Washingtonból küldtek, hogy megerősítse az információkat, amelyeket a bajor a Führerről és a nácikról tudott.

Az udvar egyik sarkában Hanfstaengl az ügynök fülébe súgta: „Ismerem a főnököd, tennél nekem egy szívességet?” A „főnök”, akire utalást tett, nem más, mint Franklin Delano Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke volt.

Hanfstaengl és Roosevelt még 1915-ben váltak barátokká, amikor a New York-i Harvard Clubban találkoztak − egy olyan elit helyen, ahová mindkettőjüket közös szenvedélyük, a zongorajáték iránti szeretetük vezérelte. Két és fél évtizeddel később Hanfstaengl megkérte a vele beszélgető ügynököt, hogy vigyen el egy bizalmas levelet a Fehér Házba.

Három hónap elteltével egy fekete limuzin várta Hanfstaenglt a tábor bejáratánál. Beszállt a járműbe, s az államok titkosszolgálatának ügynöke tudatta vele: az elnök elfogadta ajánlatát. Az FBI feloldott jelentései szerint Roosevelt személyesen rendelte el szabadlábra helyezését, cserébe a bajor közreműködött a szigorúan titkos S-projektben.

A következő hónapokban Hanfstaengl megfigyelései alapján dolgozták ki az első pszichoanalitikus jelentéseket, amelyek a nácizmus gyökereiről és annak vezetőjéről szóltak, s később a szövetségesek győzelmének elősegítése érdekében használták fel.

Roosevelt jól kalkulált „Dr. Sedgwick”-kel − aki az OSS (Stratégiai Szolgálatok Hivatala) köreiben vált ezen a néven ismertté mint észak-amerikai ügynök −, ugyanis a Hitlerrel is közvetlen és kiváltságos viszonyú Hanfstaengl mindent lejegyzett.

1. A sors véletlenszerűsége
2. Hitler erkölcsi kódja
3. Lépésről lépésre
4. Félelem a kegyvesztettségtől
5. A pálfordulás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban