Minden későbbi kor művészei merítettek ihletet Nagy Sándor tetteiből
2021. február 7. 12:21 Múlt-kor
Kevés történelmi személyiség alakja ihlette meg annyiszor a művészeket az elmúlt évezredek során, mint Nagy Sándoré. Ábrázolták dicsőséges hősként, gőgös hadúrként és a művészetek pártfogójaként, előfordult, hogy szőke, göndör hajkoronával, vagy egyenesen nőies vonásokkal festették meg, egy 19. századi angol festményen pedig kutyaként jelent meg. Egy adott korszak Nagy Sándor-képét minden esetben a korszellem, valamint az uralkodói és művészi szándék, és nem az ókori hős személyiségének történelmileg hiteles rekonstrukciója iránti igény határozta meg.
Korábban
Az igazi Alexandrosz
Bár Nagy Sándor udvarában kora legnagyobb művészei, a festő Apellész és a szobrász Lüszipposz alkottak, munkáik elvesztek az utókor számára. Fennmaradt viszont néhány, a makedón királyt ábrázoló, később keletkezett szobormásolat, amelyekhez valószínűleg Lüszipposz munkái szolgáltatták az alapot. Az uralkodó külsejével kapcsolatban támpontot jelenthetnek még a korabeli érmék királyábrázolásai, ezek azonban idealizált képet mutatnak a nagy hódítóról. Az mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy Sándor – a korszakban szokatlan módon – nem viselt szakállat.
A római történetírók gyakran emlékeztek meg az uralkodó külsejéről. Plutarkhosz így írt róla a Párhuzamos életrajzokban: „Alexandrosz külső megjelenését leginkább Lüszipposz szobrairól ismerjük; ő (…) fejezte ki legtalálóbban az utódaitól és barátaitól később annyit utánzott sajátosságait: nyakának tartását, ahogy kissé balra hajtotta, és szemének olvatag tekintetét. Apellész (…) nem találta el arcszínét, mert a valóságnál sötétebbre és barnábbra festette. Mint mondják, Alexandrosz bőre világos színű volt, s ez a világos szín a mellén és az arcán vörösesbe ment át.”
Flavius Arrianus Hadrianus uralkodása alatt írta Nagy Sándor hadjáratáról szóló munkáját. Bár elsősorban a katonai eseményekre koncentrált, a hódító megjelenésére is kitért: leírása szerint egyik szeme kék volt, a másik pedig barna.
A hadvezérről szóló egyik legnépszerűbb munka, a Kr. u. 3. század környékén keletkezett, csodálatos – és teljesen hiteltelen – történetekkel teletűzdelt életrajz, az ún. Nagy Sándor-regény. A széles körben elterjedt, számos változatban megjelent munkának köszönhetően Nagy Sándor alakja az egész világon, többek között a perzsa kultúrkörben (Iszkandar néven) is ismertté vált, és még a Koránban is feltűnik.
Az uralkodóról a középkorban kialakult kép alapjául Alexandre de Paris 12. század második felében írt regénye szolgált. A lovagi eszményt megtestesítő hadvezért a miniatúrákon gyakorta szőke hajkoronával ábrázolták.
A Nagy Sándor hadvezéri erényeit kiemelő – Dareiosz felett aratott – isszoszi győzelem témája nem csak a középkorban örvendett népszerűségnek. A csata legrégebbi fennmaradt ábrázolása a híres Kr. e. 1. században keletkezett pompeji Nagy Sándor-mozaik, amely valószínűleg egy korábbi görög festmény másolata.
Albrecht Altdorfer, a nyugati tájképfestészet egyik úttörője Nagy Sándor csatája című, 1529-es festményén Dareiosz az isszoszi vereség után a lemenő Hold alatt menekül a helyszínről, míg Nagy Sándor oldalán éppen felkel a Nap. Mivel Bécs védői a mű elkészítésének évében verték vissza az oszmánok ostromát, szakértők szerint Sándor serege ez esetben a keresztényeket, a perzsák pedig az oszmánokat jelenthették.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Nemcsak költő, nagy formaműveltségű műfordító is volt Dsida Jenő tegnap
- Előadásmódja miatt először csak kalózrádiók sugározták Tom Jones slágereit tegnap
- A Pártból is kizárták a reformokat szorgalmazó Nagy Imrét tegnap
- A kisantant létrejötte összekovácsolta a világháború veszteseit tegnap
- Egész nyáron változatos programokkal várják a látogatókat a Benczúr Kerti Estéken tegnap
- Rippl-Rónai József és Vaszary János képeit is megcsodálhatjuk a BTM új időszaki kiállításán tegnap
- Kezdetben barbároknak tartották a buddhista tanok terjesztőit tegnap
- Fegyverrel fogadta a német megszálló csapatokat Bajcsy-Zsilinszky Endre 2024.06.06.