Miként érhette váratlanul az amerikaiakat a Pearl Harbor elleni japán támadás?
2019. november 27. 18:15 Múlt-kor
Korábban
Hiányos információ
Az Egyesült Államok 1941 folyamán számos elemét megismerte a japánok magasabb szintű politikai gondolkodásának, miután a „Magic” („Varázslat”) nevű művelet keretében megfejtésre került az úgynevezett „lila rejtjelrendszer”, amelyet a japán diplomácia használt belső kommunikációjához.
A japán államigazgatás és a haderő számos különféle rejtjelrendszert használt, azonban csak a „lilát” sikerült az amerikaiaknak időben megfejteniük. Részlegesen megfejtették ugyan a „JN25b”-nek nevezett haditengerészeti rendszert is, ebből azonban még nem tudtak értékelhető információt kinyerni a Csendes-óceáni flottára mért csapás előtt.
Az amerikai hírszerzés ismerte tehát a Tokió és a washingtoni japán nagykövetség között zajló titkosított kommunikáció tartalmát, azonban a diplomáciai üzenetekben ritkán fordul elő utalás konkrét katonai műveletekre. Az ezekre vonatkozó tervek részleteit egyébként sem adták le rádión, akár rejtjelezéssel, akár anélkül.
Roosevelt és külügyminisztere, Cordell Hull mindössze annyit ismerhettek a japán tervekből, amennyit a nemrég kinevezett miniszterelnök Hideki Todzsó a washingtoni nagykövetnek üzent.

Tokióból a háborús előkészületekre vonatkozó utasítások november 5-én futottak ki, háború megindításának döntése november 29-én született meg, és december 1-jén erősítette meg Hirohito császár.
Washingtonban e dátumok ismertek voltak, mivel az ottani japán nagykövetséget is érintették a belső üzenetekben.
Magukhoz a japán fegyveres erőkhöz az a parancs érkezett, hogy december 8-án számítsanak a háború kitörésére (a december 7-én Oahu szigeténél végrehajtott támadás Tokióban már december 8-ára esett).
Mivel azonban ilyen jellegű üzenetek nem futottak keresztül a külügyi csatornákon, az amerikaiak nem tudtak erről.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Fejlett halászati központot tártak fel a Kanári-szigeteken 13:53
- Iszlám dirhemekből verték első pénzeiket a vikingek 12:52
- Ókori DNS bizonyítja a fehér szőlő toszkánai uralmát 11:51
- Új régészeti bizonyíték támasztja alá Ezékiás király reformjait 11:11
- KIvételes állapotú 1700 éves római márványszobrokat találtak Izraelben 10:30
- Hatvan éve szűnt meg a Tiltott Könyvek Jegyzéke 10:06
- Feltárták Stonehenge ötezer éves prototípusát 09:00
- Marketingkampány miatt tart történelemórát alkalmazottainak a koreai Starbucks 08:12























