Miként érhette váratlanul az amerikaiakat a Pearl Harbor elleni japán támadás?
2019. november 27. 18:15 Múlt-kor
Korábban
Hiányos információ
Az Egyesült Államok 1941 folyamán számos elemét megismerte a japánok magasabb szintű politikai gondolkodásának, miután a „Magic” („Varázslat”) nevű művelet keretében megfejtésre került az úgynevezett „lila rejtjelrendszer”, amelyet a japán diplomácia használt belső kommunikációjához.
A japán államigazgatás és a haderő számos különféle rejtjelrendszert használt, azonban csak a „lilát” sikerült az amerikaiaknak időben megfejteniük. Részlegesen megfejtették ugyan a „JN25b”-nek nevezett haditengerészeti rendszert is, ebből azonban még nem tudtak értékelhető információt kinyerni a Csendes-óceáni flottára mért csapás előtt.
Az amerikai hírszerzés ismerte tehát a Tokió és a washingtoni japán nagykövetség között zajló titkosított kommunikáció tartalmát, azonban a diplomáciai üzenetekben ritkán fordul elő utalás konkrét katonai műveletekre. Az ezekre vonatkozó tervek részleteit egyébként sem adták le rádión, akár rejtjelezéssel, akár anélkül.
Roosevelt és külügyminisztere, Cordell Hull mindössze annyit ismerhettek a japán tervekből, amennyit a nemrég kinevezett miniszterelnök Hideki Todzsó a washingtoni nagykövetnek üzent.
Tokióból a háborús előkészületekre vonatkozó utasítások november 5-én futottak ki, háború megindításának döntése november 29-én született meg, és december 1-jén erősítette meg Hirohito császár.
Washingtonban e dátumok ismertek voltak, mivel az ottani japán nagykövetséget is érintették a belső üzenetekben.
Magukhoz a japán fegyveres erőkhöz az a parancs érkezett, hogy december 8-án számítsanak a háború kitörésére (a december 7-én Oahu szigeténél végrehajtott támadás Tokióban már december 8-ára esett).
Mivel azonban ilyen jellegű üzenetek nem futottak keresztül a külügyi csatornákon, az amerikaiak nem tudtak erről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap