Miért olyan elterjedtek a mitológiában a világot hordozó teknősök?

A 19-20. század fordulóján alkotó angol antropológus, Edward Burnett Tylor szerint az első „világteknős” a hindu mitológiában tűnt fel.

A védikus irodalom egyik történetében Visnu isten második avatárja, Kurma egy óriási teknős, amely égi alapként egy hegyet egyensúlyoz a hátán.

Kínában a hagyományos teremtésmítosz része egy Ao nevű teknős, habár az ő képe kissé eltérő. A legenda szerint a teremtő istennő levágta e kozmikus teknős lábait, és azokkal támasztotta fel az eget, amelyet egy másik istenség megrongált. Ao tehát nem hordozza a világot, de nagy szerepe van abban, hogy az ég nem omlik ránk.

A „világteknős” fogalma a jelek szerint a fentiektől függetlenül alakult ki egyes amerikai őslakos kultúrákban. A delavár, illetve az irokéz indiánok mitológiájában a világ földként lett megteremtve, amely egy nagyméretű tengeri teknős hátára lett pakolva.

A teknős ezután egyre nőtt és nőtt, mígnem az egész világot ő hordta a hátán. A kontinens neve számos őslakos nyelven „teknőssziget” jelentéssel bír.

A világot hordozó teknős képe igencsak megkapó, így nem csoda, hogy ennyi időn át fennmaradt azokban a kultúrákban, amelyekben valamikor létrejött. Felmerül azonban továbbra is a kérdés: miért pont a teknősök?

Az amerikai őslakosok kultúráját kutató neves amerikai antropológus, Jay Miller egy 1974-es értekezésében igyekezett választ találni a kérdésre: „Logikus választásnak tartottam a teknőst egy ilyen atlantiszi szerepre, mivel alakja és megjelenése jól illeszkednek ahhoz.”

Hozzáteszi azonban a delavár indiánok hitével kapcsolatban, hogy a teknős olyan értékeket is képvisel, amelyeket e nép nagyra tartott, mint például a kitartást és a hosszú életet.

A kutató szerint azonban ezek korántsem csak e kultúrában kapcsolódnak a teknőshöz: „Intenzív kutatással a fenti elemzés bizonyára érvényes más társadalmakra is, amelyek egy teknős hátára helyezik a világot.”

A legtöbb teknősféle igen hosszú életet él, így könnyen kialakulhat róluk az ősi bölcsesség letéteményeseinek képe.

A „világteknősök” igen gyakori visszatérő elemei a modern populáris kultúrának is, a néhai Terry Pratchett angol író Korongvilág-regényeinek nagy A'Tuinjától Stephen King amerikai író metaverzumának mindentudó Maturinjáig.

Lehetséges, hogy létezik valamiféle egyéb ok is, amely miatt az emberek számára ennyire jól esik elképzelni, hogy világukat egy óriási élőlény cipeli hátán.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?