Miben különböztek a középkori vérfarkasok a maiaktól?

A telihold szerepe

A mai vérfarkas-kép szinte elengedhetetlen része az, hogy az átváltozást a telihold idézi elő. A középkor vérfarkasaira azonban ritkán vonatkozik efféle szabály – az alakváltás sokszor egyszeri, egy átok, árulás vagy büntetés eredménye, amely miatt egy időre farkasalakba van kényszerítve az illető. Más esetekben – például Bisclavret-nál – az átváltozás rendszeresen ismétlődő jellegű. Amikor a főhős legyőzte az őt elátkozót, avagy megváltotta magát a büntetés alól, visszaváltozik emberré.

A hold által előidézett átváltozás egyetlen példája Gervasius Tilberiensis (1150-1220) Otia Imperialia című, IV. Ottó német-római császár (1175-1218) számára összeállított szórakoztató gyűjteményében fordul elő.

Gervasius két példával szolgál: az első egy Pons de Chapteuil nevű kóbor lovag, aki „vadállat módjára egyedül vándorol (…) a túlzott félelem által tébolyultan” változik át, míg a másik, Chaucevaire éppen nem teliholdkor, hanem újholdkor vált alakot. A hold kapcsolata a vérfarkasokkal vélhetően az alakváltás őrületként, „holdkórosságként” való értelmezésében keresendő, amely a középkori vérfarkas-ábrázolások közül a ritkább, dehumanizáló típusba tartozik.

1. Az átváltozás
2. Farkas emberi értelemmel
3. A megjelenés
4. A telihold szerepe
5. Vérfarkasok és vámpírok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe