Földrengés hozott felszínre egy azték templomot Mexikóban
2018. július 13. 14:27 MTI
Egy ősi templom maradványainak felfedezéséhez vezetett el a tavaly szeptemberi közép-mexikói földrengés egy azték piramis belsejében. A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) szakemberei akkor bukkantak rá a templomra, amikor radarkészülékkel vizsgálták át a Morelos tagállambeli Cuernavacában lévő azték régészeti lelőhely, Teopanzolco piramisát a földrengés okozta szerkezeti károk után kutatva.
Korábban
A piramisban felfedezett templom, amelyet Tlaloknak, az azték esőistennek szenteltek, a régióban egykor élő tlahuica törzshöz tartozott. Az INAH régésze, Bárbara Koniecza szerint a földrengés következtében "a piramis szerkezetének központi része jelentősen átrendeződött".
A legnagyobb károk az építmény tetején keletkeztek, ahol Tlalok templomának felfedezése előtt már két másik templomot is feltártak a régészek, ezek egyikét az azték mitológia főistenének, a háború és a nap istenének, Vicilopocstlinak emelték, a másikat pedig ugyancsak Tlalok esőistennek.
„Mindkét szentély alja megsüllyedt, amitől meglehetősen instabillá váltak.” - mondta Koniecza. A már ismert szentélyeknél régebbi, rejtett építményt a megdőlt templomok statikai vizsgálata közben fedezték fel a templomok alatt. A földrengés nyomán előkerült templomról úgy vélik a szakemberek, hogy nagyjából 1150-ből származhat és körülbelül hat méter hosszú, négy méter széles lehetett. A maradványok mellett agyagedény-töredékeket és egy tömjéntartót is találtak, amelyek ugyancsak a tlahuica törzshöz tartoztak.
A kutatók szerint a törzs több tucatnyi apró városállamot alkotva élt egykor a mai Morelos tagállam területén és Koniecza szerint bevett gyakorlat volt náluk, hogy ráépítettek a régi templomokra. A Teopanzolco lelőhely központi épületei a 13. századból származnak. Tlalok az azték mitológiában az eső, a mennydörgés és a jó termés istene, minden ehető növény ura. Az azték felfogás szerint jóságos isten, de árvízzel, aszállyal, jégesővel, faggyal és villámcsapással kárt is tud okozni.
Ő sújtotta az embereket reumával és vízkórral. Ezért a reumások, vízkórosok, a villámcsapás miatt elhunytak, valamint a vízbe fulladt emberek Tlalok égi palotájába kerültek, ahol nagy bőségben állt rendelkezésükre víz, étel és virág. Tavaly szeptember 19-én a Richter-skála szerinti 7,1-es erősségű földrengés rázta meg Mexikó középső részét, 369 ember halálát okozva.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
