Mai szemmel is óriási méretű volt a Rómát életben tartó Ostia kikötője
2020. november 16. 13:59 Múlt-kor
Róma hosszú történelme során az egyik legnagyobb, folyamatosan jelen lévő problémát a lakosság élelmezése jelentette. A rossz termés gyakran lázongásokhoz vezetett, melyek sokszor azzal a veszéllyel fenyegettek, hogy alapjaiban rengetik meg az egész birodalmat. Az éhséglázadások megelőzésének céljából Claudius császár Kr. u. 42-ben Ostiától északra egy hatalmas, mólókkal és világítótoronnyal ellátott kikötőt építtetett, ahova teherhajók ezrei szállították az élelmiszert a szélrózsa minden irányából.
A római teherhajók nagy sikere volt, hogy lényegesen olcsóbbá tették a tengeri szállítást a szárazföldinél
Korábban
Az utolsó zsák!
Egy csapat izzadt kikötőmunkás már kora reggeltől búzazsákokat cipel egy kis folyami dereglye fedélzetére. A rakodást egy felügyelő ellenőrzi, míg a feketébe öltözött „kalkulátor” gondosan számon tartja a szállítmányt: minden egyes fedélzetre felvitt zsákot egy kis pálcika jelöl. A dereglye hamarosan elindul a Tiberisen, hogy rakományát eljuttassa a Rómában várakozó egymillió éhes szájnak.
A fenti jelenetet egy Kr. u. 3. századból származó, Ostiában, Róma egykori legfontosabb importkikötőjében található falfestmény örökítette meg az utókor számára. A város kikötőjébe számtalan árucikket – olajat, bort, márványt, fémeket – szállítottak a birodalom minden területéről.
Mivel a római vezetésnek kulcsfontosságú volt, hogy kenyérrel lássa el a legszegényebb rétegeket – amely a korai császárkorban mintegy 200 ezer embert jelentett –, Ostiában a leggyakoribb látványnak a hatalmas búzaszállító teherhajók jelenléte számított.
Róma hatalmas lakosságának élelmezése az ókori nagyváros legnagyobb állandó gondjai közé tartozott
Megfelelő mennyiségű ennivaló hiányában a csőcselék egyértelmű jelét adta elégedetlenségének. Még maga a császár sem tudhatta biztonságban az életét, amikor szegények tízezrei indultak meg a nyomornegyedekből, hogy élelemre vadásszanak – vagy bárkire, akin dühüket csillapíthatják. Érthető, hogy Ostia hatalmas kikötőjének megépítése Róma egyik legfontosabb – és egyben legdrágább – építési projektjévé vált.
„Ne akarja tudni!”
Ostia Rómától 30 kilométerre délnyugatra fekszik, ott, ahol a Tiberis a Földközi-tengerbe torkollik. Maga a kikötő eredetileg mindössze néhány dokkból állt; csak kis teherhajók fogadására volt alkalmas, ami a gabonabeszállítás során komoly problémákhoz vezetett.
Róma hatalmas búzaigénye miatt nagy raktárkészletekre volt szükség arra az esetre, ha rossz volt a termés a provinciákban. Mivel ehhez nem voltak adottak a megfelelő feltételek, Claudius császár Kr. u. 42-ben úgy döntött, egy korszerű, a legnagyobb hajók befogadására is képes kikötőt építtet a rossz állapotban lévő dokkok helyére.
Claudius császár a zavargások elkerülése végett döntött amellett, hogy hatalmas kikötőt épít a város élelmiszerellátásának biztosítására
Saját testi épségének biztosítása is ezt kívánta, ugyanis megtapasztalhatta, milyen haragra gerjed a nép a gabonaszállítmány elakadása esetén: „A csőcselék feltartóztatta a Fórum kellős közepén, átkozódtak és kenyérdarabokkal hajigálták” – számol be Suetonius római történetíró az uralkodót ért inzultusról. A császárt az sem tántorította el tervétől, hogy amikor építészeit a várható költségekről kérdezte, csak ennyit feleltek: „Ne akarja tudni!”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Magyarországi trónviszályt is eldöntött a középkor legnagyobb hatalmú pápája
- Az Apostoli Palotában is rendezett orgiát VI. Sándor pápa
- Kiásták a pápa oszladozó tetemét a sírjából, elítélték, majd a Teverébe dobták
- A Föld-Hold távolság háromszorosát tette meg útjai során a legtöbbet utazott római pápa
- Caesar és a pápák küzdelme a csillagokkal: öt érdekesség a szökőévekről
- Előbb mezitláb vezekelt a pápa előtt, végül fegyverrel döntötte meg hatalmát IV. Henrik császár
- A pápa, aki bullában adott engedélyt a bűnözők és ismeretlenek testének felboncolására
- Miért buzdított az egyház a macskák irtására a középkorban?
- A pápa fiaként vált hadvezérré és uralkodóvá Cesare Borgia
- Egy lázadó brit diplomata önfejűségére is szükség volt az „algériai Pompeji” felfedezéséhez tegnap
- Nem illett kapatosnak lennie a századforduló magyar bankárainak tegnap
- A világ és az angol sajtó döbbenten állt a 6:3-as eredmény előtt tegnap
- Az interneten megtekinthető Darwin főművének két eredeti, kézzel írt oldala tegnap
- Akik nem tudtak felejteni: magyar nők a Gulágon tegnap
- A Gellért-hegyi csillagda falait és egy ritka ágyútalpat is találtak a Citadella alatt tegnap
- Láncdohányosként is sorra döntögette a baseball rekordjait Joe DiMaggio tegnap
- Eltűnt Charles Darwin két, Cambridge-ben őrzött jegyzetfüzete tegnap
