Magyarország 47 évnyi megszállása ért véget az utolsó szovjet katona távozásával

Szovjet T–64-es harckocsik a kivonulás során (RIA Novosti archive, image #825492 / Miroslav Luzetsky / CC BY-SA 3.0)

Megszállásból megszállásba

Miután 1944. március 19-én Magyarországot német csapatok szállták meg, hogy megakadályozzák a háborúból való kiugrást, az ország addigi szűk mozgástere is jelentősen csökkent, és egyre inkább kifejtette helyben is hatását a háború – áprilistól megjelentek az égen a nyugati szövetségesek bombázói, és a nyár végére Kárpátalján, illetve a román átállással Székelyföldön is szovjet, illetve román csapatok léptek az ország területére. A trianoni Magyarország területére 1944. szeptember 23-án léptek először szovjet csapatok.

Innentől a következő év tavaszáig a háború végigpusztította Magyarországot, Budapest csaknem két hónapon át tartó ostroma felbecsülhetetlen károkat okozott, az ország ipari kapacitásának a visszavonuló német csapatok igyekeztek minél nagyobb részét magukkal szállítani.

A hivatalosan április 4-én véget ért harcokat követően a szovjet csapatok rekvirálásaitól és erőszakoskodásától retteghetett a lakosság, a hazai zsidó lakosság 1944-es deportálásait, majd az ostrom alatti budapesti vérengzéseket a gyakran véletlenszerűen kiválasztott magyar állampolgárok Szovjetunióba való elhurcolása váltotta fel.

Szovjet katonák az Üllői út és a József körút kereszteződésében, háttérben az Iparművészeti Múzeummal, 1945 (Fortepan / Fortepan)

Az átmeneti időszakot követően 1946-ban köztársasággá alakult Magyarország parlamentáris demokráciaként működött, azonban az itt állomásozó szovjet csapatok minden segítséget megadtak az egyre nagyobb befolyáshoz jutó Magyar Kommunista Pártnak, (1948-tól Magyar Dolgozók Pártja), amely 1947-ben választási csalással, a hírhedt „kékcédulás választáson” sikeresen alakított koalíciós kormányt, majd – szintén szovjet támogatással – az ellenzék körében bomlasztással, a koalíciós partnereket pedig bekebelezve egyeduralkodóvá vált a politikában.

1949-ben, a Szovjetunió 1936-os alkotmányának gyakorlatilag szóról szóra történő átvételével megszületett a Magyar Népköztársaság, Magyarország hivatalosan is a Szovjetunió csatlósállamává vált.

A szovjet csapatok azonban jelen voltak ekkoriban például a szomszédos Ausztriában is, azonban itt a szovjet befolyást ellensúlyozták a szintén jelen lévő brit és amerikai csapatok.

Sztálin 1953-as haláláig valódi veszélye állt fenn annak, hogy az 1947-es berlini blokádhoz hasonlóan itt is patthelyzet alakul ki a korábbi szövetségesek között, és a szövetségesek ennek megfelelően a szovjetekkel való konfrontálódást is lehetségesnek tartották – a britek például titokban fegyvereket juttattak az új osztrák csendőrségnek.

1. Megszállásból megszállásba
2. A remény letörése
3. Törvénybe foglalt „ideiglenes” jelenlét
4. Kivonulás – összeomlás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike