Őrült uralkodók

Középkori erotikus szatíra töredéke került elő egy ausztriai apátság könyvtárában

2019. augusztus 1. 10:02 Múlt-kor

Az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Középkorkutató Intézetének tudósai egy középkori német nyelvű vers minden eddig ismert változatánál 200 évvel régebbi töredékére bukkantak a melki apátság könyvtárában. A vers egy szűzlány és emberi tulajdonságokkal felruházott vaginájának kalandjait mutatja be szatirikus módon, emiatt is meglepő a kutatók számára a korai változat léte.

kódex
A kódex 204. oldalának egy részlete (kép forrása: The History Blog)

Christine Glaßner kutató egy kódex kötésében fedezte fel a töredéket a Duna-menti barokk apátságban, az ausztriai Wachau-völgyben. A kötet 204. és 205. oldala között helyezkedett el a vékony, 22×1,5 centiméteres csík, amely a vers 60 versszakából tartalmaz néhány betűt. A pergament, amelyen a vers szerepel, később újrahasznosították a kódex kötéséhez.

A kutató azonnal felismerte a lelet különlegességét, majd Nathanael Busch, a Siegeni Egyetem szakértője azonosította a rajta szereplő sorokat. A vers címe Der Rosendorn („A rózsatövis”), és egy szűzlány saját (beszélni képes) vaginájával folytatott vitáját beszéli el arról, valójában melyikőjüket kedvelik jobban a férfiak.

A lány amellett érvel, hogy szépsége jelenti valódi vonzerejét, míg nemi szerve szerint ő a fontosabb, mert ő szolgáltatja az élvezetet. A kérdés eldöntésére úgy döntenek, szétválnak, hogy meglássák, kinek van igaza. A hüvely önálló életre kel „bolondgyökér” elfogyasztása által (mely a behatoló jellegű maszturbációt jelképezi), és útnak indul.

A válás borzalmas következményekkel jár mindkét szereplő számára. A vaginát minden férfi, akivel csak találkozik, érzéketlenül „kihasználja”, míg a lány egy nagy csoport férfinak ajánlja fel magát, akik végül bősz igyekezetükben összetapossák őt.

Végül úgy döntenek, újraegyesülnek. Szerencséjükre az egész eseménysort végigkémlelte egy férfi – a vers narrátora –, aki képes újraegyesíteni őket (nem meglepő módon ez szintén szexuális aktus által történik).

A saját tudattal rendelkező, gazdája testétől különváló hüvely többször előfordul a középkori francia és német irodalomban, egyfajta szatirikus ellenpólusa a korabeli lovagi románcoknak. A címben szereplő rózsa a női szexualitás jelképe, és a történet kezdő helyszíne – egy körbefalazott kert, ahol a szűzlány rózsavizet nyer egy rózsabokorból fürdéshez – a középkori szerelmes irodalom egyik legismertebb darabjából, A rózsa románca című francia műből lett merítve.

A verset eddig két fennmaradt példányból ismerte a történettudomány, az úgynevezett drezdai, illetve karlsruhei kódexekből, mindkettő a 16. századból származik. A Melkben talált töredék azonban 1300 körül keletkezhetett, így legalább 200 évvel idősebb az eddig ismert változatoknál. A mű szerzője ismeretlen, az azonban meglepő, hogy a 13-14. század fordulóján ilyen nyíltsággal írt valaki német nyelvterületen a szexualitásról, erre ugyanis eddig nem akadt példa.

A töredék idén márciusban került eltávolításra a kódexkötésből, amelyben felfedezték, jelenleg magában őrzik a melki apátság könyvtárának töredékgyűjteményében, és a mainzi Tudományos és Irodalmi Akadémia „nagy kéziratszámlálása” keretében tanulmányozzák a marburgi Philipps Egyetem szakértői.

2019. nyár: Őrült uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
A verstöredék (kép forrása: The History Blog)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!