Közös kincsünk lehet a Hold 

Földkelte a Holdon (az Apollo 8 küldetése során)

„Mintegy száz helyszín található a Holdon, ahol különböző országok által otthagyott nyomok, relikviák vannak” – emlékeztetett rá Alice Gorman, a Flinders Egyetem űrrégésze, a kutatók egyike, aki szorgalmazta a Hold felvételét a listára.

A jelölés azonban nem csupán ezeket a helyszíneket érinti, hanem magára az egész Holdra is vonatkozik – fűzte hozzá Gorman.

Mint mondta: „a jelölés felhívja a figyelmet a fenyegetés súlyosságára, és figyelmezteti a nemzetközi űrkutató közösséget.”

A World Monuments Fund 1996-tól kétévente állítja össze azt a listát (World Monuments Watch), amellyel a világ védelemre szoruló, jelentős történelmi helyszíneire irányítják rá a figyelmet a világ bármely pontján élő magánszemélyek vagy közösségek jelölései alapján.

A héten közzétett 2025-ös lista 25 olyan helyszínt sorolt fel, amelyek például a klímaváltozás, konfliktusok vagy természeti katasztrófák miatt kerültek veszélybe.

Gorman tagja volt annak a testületnek, amely az űrkutatással kapcsolatos kulturális örökség vizsgálatát végezte a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) számára.

A tudós szerint a Holdra irányuló megnövekedett forgalom miatt számos helyszín veszélybe kerülhet, már csak azzal is, hogy az újabb landolások felverik a Hold porát.

„Még csak le sem kell szállni melléjük vagy a közelükben ahhoz, hogy érintse őket ez a hatás”

– mondta. Hozzátette, hogy mivel az űrből származó tárgyakra nagy a kereslet a Földön, a jelenleg a Holdon található relikviák sem lesznek biztonságban.

Buzz Aldrin lábnyoma a Holdon

Gorman javaslata szerint az űrmissziók tervezési szakaszában a földihez hasonló környezeti hatásvizsgálatot kellene végezni, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a fontos örökségi területeket érintő esetleges károkat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején