Középső rézkori települést tártak fel Bolhó hatarában

A munkálatok során a szakemberek egy kiterjedt, évezredekkel ezelőtt lakott őskori település nyomait azonosították a Dráva menti község térségében. A kaposvári múzeum tájékoztatása szerint a régészek a megelőző feltárás által érintett terület nagyobb részén már befejezték a munkát, a szakszerűen dokumentált szelvényeket pedig visszaadták a beruházás kivitelezőjének.

Az ásatás jelenleg zajló, utolsó szakaszában a szakemberek egy jelentős kiterjedésű körárok, valamint egy földbe mélyített épület finombontását és leletmentését végzik. A kiásott objektumok szerkezeti elemei, valamint az azokból előkerülő kerámia- és eszköztöredékek alapvető információkkal szolgálnak a lelőhely egykori lakóinak településszerkezetéről.

A rézkor időszaka a Dél-Dunántúlon

A Kárpát-medencében a középső rézkor (amely nagyjából a Kr. e. 4. évezred derekára tehető) a társadalmi és gazdasági struktúrák átalakulásának kulcsfontosságú időszaka volt. A dél-dunántúli régióban ebben a periódusban az állattartás és a földművelés új formái honosodtak meg, miközben a helyi közösségek egyre szervezettebb településhálózatokat hoztak létre.

A korszak technológiai újításai – mint például a fémfeldolgozás kiterjedése, a rézeszközök és fegyverek elterjedése, valamint az állati igaerő szisztematikus mezőgazdasági alkalmazása – jelentősen átformálták a korabeli népesség életfeltételeit és felerősítették a társadalmi rétegződést.

A Bolhó hatarában most dokumentált régészeti jelenségek közül a körárkok funkciója a modern őskorkutatás egyik kiemelten vizsgált területe. Ezek a sokszor monumentális, komoly közösségi földmunkával kialakított árokrendszerek elsősorban védelmi, erődítési feladatokat láthattak el a külső támadásokkal vagy a vadállatokkal szemben, de számos esetben szakrális, rituális gyülekezőhelyként, illetve a megnövekedett állatállomány egybentartására szolgáló nagy méretű karámként is funkcionálhattak.

A földbe mélyített épületek (az úgynevezett veremházak) a rézkori mindennapok elengedhetetlen részei voltak: az állandó felszíni fa- és paticsépületek mellett ezek az objektumok az éghajlati viszonyoktól védett raktárként, élelmiszer- és gabonatárolóként, téli menedékként vagy kézműves műhelyként szolgáltak.

A somogyi ásatás leletanyagának jövőbeli természettudományos és archeológiai feldolgozása pontosíthatja a település korát, és új adatokkal gazdagíthatja a dél-dunántúli rézkori kultúrák közötti kapcsolatrendszerekről alkotott tudományos képet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

maják

• Ősi maja hős falfestményére bukkantak
• Első alkalommal nevesítettek egy maja csillagászt
• Érintetlen ókori maja várost tártak fel Mexikóban
• Évszázadokkal később is zarándokoltak az elhagyott maja városokba
• Felfedezték a maják legkorábbi rögzített naptári dátumát
• Természetes éghajlati ciklusok okozhatták a maja civilizáció hanyatlását
• Ősi maja labdajáték-pályát tártak fel Mexikóban
• Nyitott tanácskozótermek bizonyítják a maja politikai reformokat
• Feltérképezték a maja Atlantiszt