Kínától a Jeges-tengerig – az Osztrák-Magyar Monarchia öt különös vállalkozása

A sah, az orvos és a tábornokok – osztrák-magyar katonai misszió Perzsiában

Nászer ad-Din perzsa sah határozott célja volt a 19. század második felében, hogy modernizálja Perzsia katonai erejét, amelyet európai szakértők segítségével akart megvalósítani. A sah személyi orvosa, az osztrák Jakob Eduard Polak révén kapcsolatba lépett a Habsburg udvarral, majd 1878. július 5-én a perzsa uralkodó hatalmas ünnepségek keretében Bécsbe is látogatott. Lenyűgözve a katonai bemutatók látványától azonnal rendelt 12 ágyút, 26 ezer puskát és megállapodott egy állandó katonai misszió létesítéséről Teheránban.

Adalbert Schönowsky von Schönwies tábornok parancsnoksága alatt 30 osztrák-magyar tiszt érkezett az iráni fővárosba 1879 januárjában. A misszió célja a perzsa hadsereg teljes átalakítása volt a Monarchia hadszervezetének mintájára. Ennek során egy 7 ezer fős hadosztály felállításába és kiképzésbe fogtak, amely gyalogságból, vadászokból, tüzérségből, utászokból és egy katonai zenekarból állt. Az „Osztrák hadosztály” katonái rendszeres és magasabb fizetést kaptak mint más perzsa katonák és modern, európai felszereléssel is rendelkeztek.

1880 áprilisára fel is állt az új hadtest, amelynek fegyelme és tisztán tartott barakkjai elégedettséggel töltötték el a perzsa uralkodót. Az osztrák-magyar vállalkozás azonban nem ért el teljes sikert, ugyanis a következő években nem az általuk kiképzett hadtest, hanem a velük párhuzamosan működő orosz katonai misszió által megszervezett „Perzsa kozák brigád” vált a modernizált iráni hadsereg gerincévé.

Az „Osztrák hadosztály” első bevetésére 1880 októberében került sor, amikor Wagner von Wetterstädt vezetésével levert egy azerbajdzsáni kurd felkelést. A következő években azonban a Monarchia beszüntette a misszió finanszírozását, így a tisztek rövidesen hazatértek. Nászer ad-Din, majd utódja Mozaffar ad-Din erőfeszítései révén, ha újabb állami misszió kiküldését már nem is sikerült elérni, de több osztrák-magyar tisztet is meggyőztek arról, hogy térjen vissza Perzsiába és szakértelmével támogassa az ország haderejét. Így például Wetterstadt 1886-ban, miután nyugdíjba vonult a császári-királyi hadseregből, visszatért Iránba és újjászervezte a hadosztályt. Julius Gebauer, aki a misszió karmestereként működött szintén Teheránban maradt egészen 1895-ös haláláig. Artur Kostersitz von Marenhorst pedig egy katonai akadémiát vezetett annak 1911-es bezárásig.

1. A Monarchia egyetlen gyarmata
2. Boszniának hegyei, a fekete kövei...
3. A sah, az orvos és a tábornokok – osztrák-magyar katonai misszió Perzsiában
4. Jégbe fagyva északon – Ferenc József-föld véletlen felfedezése
5. Hegyi tarack a sivatagban – osztrák-magyar csapatok Palesztinában az első világháború éveiben

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban