Kilenc tévhit a Barbarossa-hadműveletről

A németek mellett finnek is nagy számban képviseltették magukat – a képen a Murmanszkba vezető vasútvonalon haladnak át

Mítoszok sokasága

A hadművelet két egymástól sok mindenben különböző fegyveres erőt állított egymással szembe.

A német Wehrmacht volt a világ egyik legfejlettebb és legjobbnak tartott hadserege, míg a szovjet Vörös Hadsereg nemrég esett át egy brutális megtizedelésen, és emiatt erősen híján volt az alkalmas vezetőknek.

Az invázió során a német csapatok képtelenek voltak végül legyőzni a szovjeteket, ami kulcsfontosságú fordulópontot jelentett a háború kimenetele szempontjából.

Az évtizedek folyamán rengeteg, a történtek megértését alapvető dolgokban is befolyásoló mítosz terjedt el. Alább olvasható 9 elterjedt tévhit az óriási jelentőségű hadjárattal kapcsolatban.

1. Sztálin összeomlása

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusa előtt mondott híres 1956 februári beszédében Nyikita Hruscsov azt állította: „A fronton elszenvedett első súlyos vereség után Sztálin úgy gondolta, eljött a vég. Azokban a napokban egyik beszédében azt mondta: 'Mindent, amit Lenin teremtett, örökre elveszítettünk!' Ezután Sztálin hosszú ideig nem tett semmit.”

Ennek az állításnak köszönhetően Sztálin 1941. június végi paralizált állapota vált az egyik legelterjedtebb toposszá a Barbarossa-hadművelettel kapcsolatban.

Lengyelország lerohanása után még barátsággal köszöntötték egymást a németek és a szovjetek (kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 101I-121-0008-25 / Ehlert, Max / CC-BY-SA 3.0 de)

A valóságban azonban – a Steven Main, az Edinburgh-i Egyetem oktatója által végzett kutatások szerint – Sztálin hivatali programnaplója semmiféle változást nem mutat a szóban forgó időszakban, így az állítás merő hazugságnak tekinthető Hruscsov részéről.

Mint azt Main bemutatja, Sztálin hivatalos munkanapja 1941. június 22-én reggel 5:45-kor kezdődött és 16:45-kor végződött. Június 23-án, amikor az „összeomlásnak” be kellett volna következnie, 22 órát és 35 percet töltött munkában.

E hosszú és nyilván kimerítő nap után Sztálin legrövidebb munkanapja június 24-e volt, ekkor mindössze 5 órát dolgozott – ez lehetett az alapja Hruscsov állításának.

Június 25-éről 26-ára azonban Sztálin 24 órán keresztül tartott tanácskozásokat. Június 27-én Main szerint „feljegyzett munkanapja egy kicsivel 10 óránál tovább tartott, és talán e fizikailag és mentálisan kimerítő időrend hatására június 28-ai munkanapja valamivel több, mint 5 óra volt.”

Kijelenthető tehát, hogy Sztálin nemhogy „nem tett semmit”, de 168 órán keresztül június 22 és 28 között.

1. Mítoszok sokasága
2. 2. A szovjet csapatok tömeges megadásai
3. 4. A szüntelen szovjet ellentámadások kifárasztották a Wehrmachtot
4. 6. A sarkvidéki hideg állította meg a német offenzívát
5. 7. Óriási különbségek a két oldal veszteségei között a keleti fronton
6. 9. Az elfeledett nemi erőszakhullám a keleti fronton

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rendszerváltás

• Kutathatóvá válnak a román rendszerváltás diplomáciai iratai
• Emlékkonferencia Granasztói György örökségéről
• Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke volt Antall József 
• Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
• A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
• Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
• Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
• Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
• Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt