Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik

NDK-beli állampolgárok rohannak át magyar területrõl Ausztriába egy földúton, ahol a Páneurópai Piknik elnevezésû rendezvény idejére megnyitották a határt.

A közép- és kelet-európai történelmi változások egyik fontos eseménye volt, amikor 1989. május 2-án megkezdték a magyar-osztrák határon a műszaki határzár bontását, majd június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter átvágta a drótakadályokat, felszámolva ezzel a negyvenéves európai megosztottság szimbólumát, a Churchill által elnevezett vasfüggönyt. Ezután naponta 60-100 keletnémet állampolgár szökött át Ausztriába, majd onnan a Német Szövetségi Köztársaságba. Az NDK kormánya ugyanis az utazásokat a szocialista országokba - ha korlátozásokkal is -  engedélyezte.

Budapesten eleinte a viszonylag kicsi nyugatnémet követségen tartózkodtak a menekülők, de számuk hamarosan több ezerre duzzadt, így táborokban helyezték el őket, az első nagyobb csoportot annak a zugligeti Szarvas Gábor utcai templomnak a kertjében, amelynek papja Kozma Imre atya, az 1989 februárjában megalakult Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője volt.

A páneurópai pikniket, azaz egy osztrák-magyar határ menti baráti találkozót a debreceni Mészáros Ferenc találta ki 1989 júniusában Habsburg Ottó, az Európai Parlament (EP) tagjának debreceni előadását követő vacsorán. Az ötletet a Magyar Demokrata Fórum helyi elnöksége is támogatta, egyben javasolták, hogy megvalósításába vonják be a Martonvásáron szervezett "Sorsközösség tábor" résztvevőit is.

A páneurópai piknik a tábor augusztus 20-i programzáró rendezvénye lett volna Fertőrákoson, védnöknek Pozsgay Imrét és Habsburg Ottót kérték fel, és felvették a kapcsolatot a Soproni Ellenzéki Kerekasztallal. Az emblémát, a szögesdrótot átszakító fehér galambot Varga Ákos grafikus készítette, a plakátokat is ő szitázta és nyomtatta ingyen. A debreceniek vállalták, hogy a felhívást kinyomtatják ötezer példányban és előállítják a piknikes trikókat.

A határok nélküli Európa mielőbbi létrejöttét, a közös európaiság kialakulását szorgalmazó augusztus 19-i találkozó alkalmából Ausztria és Magyarország is beleegyezett, hogy három órára szimbolikusan megnyissanak egy határátkelőt a burgenlandi Szentmargitbánya (Sankt Margarethen) és Sopronkőhida között.

A szögesdrótot jelképesen a Páneurópai Unió főtitkára, Walburga Habsburg Douglas vágta át, majd egy magyar küldöttség átment a határ osztrák oldalára. Ott szimbolikusan kaput nyitottak, majd a delegáció a szabad határon át osztrák polgárokkal együtt érkezett vissza a népünnepség színhelyére. Ezután hangzott el Habsburg Ottónak, az EP képviselőjének, a Páneurópai Unió elnökének és Pozsgay Imre államminiszternek az üzenete és a találkozót rendező Magyar Demokrata Fórum és a Páneurópai Unió felhívása.

Az ideiglenes határnyitást kihasználva több száz keletnémet állampolgár tódult át Ausztriába, hogy onnan a "másik" Németországba távozzon. A határőrök tanácstalanok voltak, mivel a határnyitás nem az NDK-sok kiengedésére szolgált, így sem a megállításukra, sem átengedésükre nem kaptak utasítást. A helyi parancsnok, Bella Árpád határőr alezredes - a váratlan helyzetben nem kevés bátorsággal - megtiltotta az akkor még érvényben lévő fegyverhasználatot, így a felszabadult ünneplés nem fordult tragédiába. A piknik nyújtotta távozási alkalom persze nem oldhatta meg az összes, Magyarországon tartózkodó, Nyugatra vágyó keletnémet ügyét, jóllehet még a rendezvény utáni napokban is több százan mentek át a zöld határon.

A magyar hatóságok azt is engedélyezték, hogy a budapesti nyugatnémet követségen tartózkodók közül több mint százan kiutazhassanak, de még így is több ezer NDK-állampolgár sorsa maradt megoldatlan. A keletnémetek helyzetéről a magyar vezetés folyamatosan tárgyalt az NSZK-val, majd szeptember 10-én bejelentették a magyar kormány döntését, hogy ideiglenesen felfüggesztik az 1969-ben kötött magyar-NDK megállapodás határátlépésre vonatkozó pontjainak hatályát. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a sok ezer NDK-állampolgár távozzon Ausztrián át a Német Szövetségi Köztársaságba. A páneurópai piknik és az azt követő határnyitás a vasfüggöny lebontása után újabb mérföldkő volt a kelet-európai rendszerváltás folyamatában.

A páneurópai piknik helyén ma emlékpark van. 1996-ban a Sopron melletti Fertőrákoson felállítottak egy tíz méter magas acélplasztikát, Gabriela von Habsburg alkotását. A szobor egy darab szögesdrótot jelképez, amely távolról nézve kereszt alakot mutat. A páneurópai piknik huszadik évfordulójára felavatták az európai szabadság szobrát, Melocco Miklós Áttörés című alkotását. A piknik 25. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt, és két nemzetközi konferenciát is tartottak Sopronpusztán.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Hatalmas környezeti katasztrófával járt az öbölháború 
• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét