Kereskedelmi kertekké alakították Pompeji romjait a földrengés után

Fotó: Pexels/Alberto Capparelli

A kutatás rávilágít, hogy a Vezúv Kr. u. 79-es kitörését megelőző tizenhét évben a város szeizmikusan leginkább sújtott I. és II. régiójában a lerombolt lakóházak és műhelyek helyét jórészt mezőgazdasági területek vették át. A kutatók az épületalaprajzok, a fosszilizálódott gyökérnyomok, az archeobotanikai leletek és az utólagos építészeti módosítások – például a befalazott utcai ajtók és az újonnan kialakított ciszternák – elemzésével azonosították a megváltozott funkciójú telkeket.

A vizsgálatok kimutatták, hogy a folyamatos utórengésekkel sújtott zónában a költséges és kockázatos építkezések helyett az ingatlantulajdonosok minimális tőkebefektetéssel gyorsan megtérülő, az építési törmeléket is újrahasznosító ültetvényeket hoztak létre az egykori lakóövezetekben.

A városi gazdaságok kialakítása magas szintű agrotechnológiai ismereteket igényelt. A feltárt kertek harmada komplex öntözőrendszerrel, terrakotta csövekkel és föld alatti víztározókkal rendelkezett. Az Európa Hajója nevű épületkomplexum területén például több mint négyszáz szőlőtőkét azonosítottak a teraszokon, amelyek közé nitrogénmegkötő céllal lóbabot ültettek, a termelést pedig füge-, mandula- és olajfákkal tették változatosabbá.

A kutatás egy új vendéglátóipari modellt is bemutat: Euxinus kocsmájában (Caupona) a termelői szőlőskert mellett egy lugassal árnyékolt, közvetlen utcai bejárattal rendelkező szabadtéri étkezőt is kialakítottak a lakosság számára.

A romok mezőgazdasági hasznosítását a korabeli római jogszabályok is elősegítették. A Kr. u. 45-ben és 56-ban hozott törvények szigorúan tiltották az épületek lebontását az építőanyagok értékesítése céljából, ám a földrengés után a romba dőlt pompeji telkek legálisan átalakíthatóvá váltak. A funkcióváltást a gazdasági kényszer is diktálta: egy helyi nekropoliszban feltárt felirat szerint a várost a Kr. u. 59-es éveket megelőzően súlyos éhínség sújtotta.

A pomarii universi elnevezésű, a későbbi céhekhez hasonló gyümölcstermesztői szövetség által koordinált városi polikultúrás gazdálkodás így nemcsak a tulajdonosok számára volt jövedelmező, hanem döntően hozzájárult a lakosság élelmezésbiztonságához is. Ezt támasztják alá a pompeji csontvázakon végzett őstáplálkozástani vizsgálatok is, amelyek a római átlagnál jobb egészségügyi mutatókat jeleznek az elpusztult város lakosságánál.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából