Képeken a romák deportálása a hitleri Németországból

A romák évszázadokon keresztül üldöztetésnek és megaláztatásnak voltak kitéve. Bűnözőkként, társadalomba beilleszkedésre képtelenekként, és csavargókként tekintettek rájuk. Németországban Hitler hatalomra jutását követően az ellenük emelt törvények egyre inkább faji alapon határozták meg őket. Az eredetileg a bűnözés visszaszorításával indított romaellenes kampány átcsapott a faji alapú megkülönböztetés retorikájába.

A német állam 1936-ban megalapította a Rasszhigiéniai és Népesedésbiológiai Kutatóhivatalt (Rassenhygienische und Bevölkerungsbiologische Forschungsstelle, az egészségügyi minisztérium L3 jelű igazgatósága). A Dr. Robert Ritter és asszisztense, Eva Justin által vezetett szerv azt a feladatot kapta, hogy végezzen mélyreható kutatást a „cigánykérdésben”, és szolgáltasson adatokat az elkészítendő „cigánytörvényhez”. 1936 tavaszán intenzív terepmunkát végeztek, főként interjúkkal és orvosi vizsgálatokkal igyekeztek meghatározni a romák faji besorolását. A kutatók arra jutottak, hogy a legtöbb roma – akikről megállapították, hogy nem „tiszta cigány vérűek” –, fenyegetést jelent a német fajtisztaságra, és deportálásukat vagy megsemmisítésüket irányozták elő.

Nem született döntés a többi, többnyire szintó és lalleri csoportról, akik Németországban éltek, és nagyjából az európai roma lakosság 10%-át tették ki. Több előterjesztés is született. Heinrich Himmler, az SS vezetője azt javasolta, deportálják a romákat egy távoli rezervátumba, ahogyan azt az Egyesült Államokban tették az indiánokkal, és itt a „tiszta cigányok” háborítatlanul folytathatnák vándorló életmódjukat.

Habár a náci rezsim sosem állt elő a Himmler által követelt „cigánytörvénnyel”, számos, a romákkal szemben diszkriminatív intézkedés született. „Aszociálisnak” és „bűnözőnek” kiáltotta ki őket a hatalom, és 1935-től speciális táborokba zárta őket. 1937 után a nácik faji vizsgálatokat kezdtek végrehajtani a Németországban élő romákon. 1938-ban Himmler utasítást adott ki a „cigánykérdéssel” kapcsolatban, amely kimondottan „rasszt” említett, továbbá azt tartotta „tanácsolhatónak, hogy a cigánykérdés faji alapon kerüljön megoldásra”. A rendelet azt adta utasításba, hogy regisztrálni kell a romákat (beleértve a vegyes származásúakat), valamint minden, „cigány módon vándorló” személyt 6 éves kor felett. Habár a nácik úgy hitték, a romák eredetileg árja fajúak voltak, azt gondolták róluk, idővel kevert rasszúvá váltak, így a „nem-árja” és „idegen rassz” besorolások alá estek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai