Ismét pápai rezidencia lesz a Castel Gandolfó-i palota

Tíz év után ismét betölti eredeti funkcióját, és nyári rezidenciaként működik tovább a Castel Gandolfó-i Apostoli Palota - számolt be róla az olasz Ansa hírügynökség vatikáni tudósítója. A Ferenc pápa által 2016-ban múzeummá alakított történelmi épületegyüttes újbóli birtokbavétele XIV. Leó pápa döntése, amely adminisztratív és szimbolikus értelemben is határozott visszatérést jelent a katolikus egyházfők évszázados rezidenciahasználati hagyományaihoz.

A Róma közelében, az Albano-tó feletti vulkáni magaslaton fekvő történelmi komplexumban a híradások szerint hamarosan megkezdődnek a felújítási munkálatok, hogy a pápa ismét ott tölthesse a nyári időszakot. Ennek következtében az Apostoli Palota július folyamán teljesen zárva tart a látogatók előtt.

A 2025 májusában megválasztott XIV. Leó már az elmúlt évben is rendszeresen – általában a hétfői és keddi napokon – felkereste a birtokot, hogy rövid pihenőt tartson. Mivel azonban a főépület eddig múzeumként üzemelt és nyitva állt a turisták előtt, a vatikáni delegáció a komplexum területén található, elkülönült Villa Barberini épületében szállt meg. Az átalakításokkal a jelenlegi egyházfő II. János Pál és XVI. Benedek, valamint korábbi elődeik történelmi gyakorlatát eleveníti fel.

A nyári rezidencia funkcióváltása éles kontrasztot mutat az előző pontifikátus gyakorlatával. Ferenc pápa tizenkét éves egyházfősége alatt egyetlen egyszer sem töltötte nyári szabadságát Castel Gandolfóban, 2016-ban pedig hivatalosan is megnyitotta a palota kapuit a nagyközönség előtt. Az új pápai adminisztráció azonban lépésről lépésre visszaállítja a korábbi rendet: ennek a folyamatnak volt a része az is, amikor XIV. Leó idén március közepén beköltözött a Vatikánban található, újonnan felújított pápai lakosztályba, amelynek használatáról elődje szintén lemondott.

A Castel Gandolfó-i pápai birtok történelmi jelentősége a 17. század első feléig nyúlik vissza. VIII. Orbán pápa uralkodása alatt alakították ki először az egyházfők állandó nyári rezidenciáját a településen, kihasználva a terület kedvező mikroklímáját a római hőséggel és a mocsaras vidékekről terjedő maláriaveszéllyel szemben. A Lateráni egyezmény 1929-es megkötése óta a komplexum a Szentszék területen kívüli (extraterritoriális) birtokának minősül.

Az évszázadok során a palota nemcsak pihenőhelyként, hanem a pápai diplomácia és az egyházkormányzás fontos nyári központjaként is szolgált, történelmi súlyát pedig jól mutatja, hogy falai között hunyt el XII. Piusz 1958-ban, majd húsz évvel később, 1978-ban VI. Pál pápa is.