Indiai eredetű lenből készülhetett a torinói lepel

A kutatócsoport a 4,4 méter hosszú és 1,1 méter széles lenvászonról még 1978-ban gyűjtött minták genetikai állományát elemezte újra a modern molekuláris biológia eszközeivel. Az eredmények alapján a leplen található emberi genomi adatok 38,7 százaléka indiai leszármazási vonalakhoz köthető. A szakemberek szerint ez a meglepően magas arány arra utalhat, hogy a textíliát alkotó fonalat a Római Birodalom idején importálhatták az Indus-völgy környékéről, de az eredmény azzal is magyarázható, hogy a lepel története során ázsiai származású személyekkel került kiterjedt, fizikai érintkezésbe.

A molekuláris elemzés a textília rendkívül magas fokú biológiai szennyezettségét is igazolta. A vizsgálatok során az emberi nyomokon túl számos állatfaj – köztük kutyák, macskák, lovak, sertések és szarvasok –, valamint haszonnövények (búza, paradicsom, sárgarépa) genetikai töredékeit is kimutatták.

A vászon felületén emellett az emberi bőrön megtelepedő baktériumtörzseket (Cutibacterium és Staphylococcus) is azonosítottak, ami a tárgy évszázadokon át tartó, intenzív emberi érintését bizonyítja. A szakértők jelezték: a masszív szennyeződés nagymértékben megnehezíti egy hipotetikus „eredeti” DNS elkülönítését, a jelenlegi vizsgálati módszer pedig a textília pontos korának meghatározására nem volt alkalmas.

Kereskedelmi útvonalak és a relikvia útja

A keresztény világ egyik legvitatottabb és legtöbbet vizsgált relikviáját jelenleg az olaszországi Torinóban, a Keresztelő Szent János-székesegyházban őrzik. A megkínzott, keresztre feszített férfi testének halvány lenyomatát őrző tárgy európai története írásos források alapján egyértelműen 1354-ig vezethető vissza, amikor a franciaországi Lirey-ben bukkant fel. A vászon később a befolyásos Savoyai-ház tulajdonába került, majd 1578-ban szállították végleges pihenőhelyére, Torinóba.

A lepel eredetét és valódiságát évtizedek óta heves tudományos viták övezik. Egy 1988-ban, független laboratóriumok bevonásával elvégzett radiokarbonos kormeghatározás a szövet keletkezését a középkorra (1260 és 1390 közé) tette, amit a szkeptikusok a hamisítvány-elmélet perdöntő bizonyítékának tekintettek.

A most publikált padovai genetikai kutatás új kontextusba helyezi a kérdést: bár a keltezés problémáját nem oldja meg, a nyersanyag lehetséges dél-ázsiai eredete ráirányítja a figyelmet az ókori és középkori Mediterráneum, valamint az indiai szubkontinens közötti távolsági luxustextil-kereskedelem jelentőségére, ezzel újabb, komplex adalékkal szolgálva az ereklye több évszázados történetéhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?