Így buktak el az iráni sivatag ősi városai

Amikor a „leégett város” még állt

Tosi és munkatársainak radiokarbonos kormeghatározáson alapuló vizsgálatai szerint Sor-i-Szoktha városát i. e. 3200 körül alapították, nagyjából a mezopotámiai városokkal egy időben. A településnek a becslések szerint 20 ezer lakosa lehetett, azaz több, mint a mezopotámiai Ummának vagy az Indus-völgyi Mohendzsodárónak.

Egy közeli sekély tó biztosította a lakosság vízellátását, amely elégséges maradt a város történetének mintegy másfél ezer évében. Sor-i-Szoktha a legnagyobb kiterjedését i. e. 2700 körül érte el, és i. e. 1800 körül hagyták el. A településtől nyugatra található temető 25–40 ezer ókori sírt tartalmaz, de az ásatást vezető Manszúr Szaddzsádi becslései szerint a végső szám akár 200 ezer is lehet.

Bármilyen furcsán hangzik, de egyelőre nem tudjuk, hogy a „leégett várost” hogy hívták az ókorban. Brit kutatók egy része felvetette, hogy a sumer forrásokban emlegetett Aratta lehetett Sor-i-Szoktha, de Juszef Madzsidzadeh iráni régész bebizonyította, hogy az ott található adatok valójában a Sahdadnál feltárt településre igazak.

Sor-i-Szoktha házai téglákból épültek, méretes palotái persze különböztek a fazekassággal és fémmegmunkálással foglalkozó, vagy a helyi javak előállításában részt vevő kézművesek házaitól.

A lakosok többsége egyszobás házakban élt, csak kevesek engedhették meg maguknak a hat vagy nyolc szobás épületeket. Számtalan raktárhelyiséget is feltártak, amelyekben több, Mezopotámiában gyártott pecsétet is találtak a régészek.

1. Az „üres sivatag” ősi városai
2. Amikor a „leégett város” még állt
3. Társasjáték és animációs rajz
4. A fémmegmunkálás ókori központja
5. Néhány száz rabló…
6. Az iráni városok bukása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban