2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?

2020. február 12. 16:36 Múlt-kor

Az ellenségem ellensége…

Az immár függetlenségükért harcoló gyarmatokat 1778-tól közvetlenül is támogatta Franciaország. Ugyan Nagy-Britannia elsőszámú európai riválisa már nem sokkal annak megalakulása után, 1775-től szállított az amerikai Kontinentális Hadsereg számára lőport és egyéb ellátmányt, 1778-ban nyíltan szövetségre is lépett az Egyesült Államokkal, és a nyíltan szállított fegyverzet, lőpor és pénz mellett hatalmas flottájával is erősítette azt.

A háború menetén azonnal meglátszott a francia beavatkozás: Nagy-Britanniának innentől arra is kellett ügyelnie, hogy a La Manche túloldaláról közvetlen invázió is fenyegetheti, ezért katonai erejét nem tudta többé az amerikai kontinensre összpontosítani.

E tendenciát tovább erősítette a Franciaország szövetségeseként hadba lépő Spanyolország (amely közvetítőkön keresztül maga is segítette az amerikaiakat már 1776-tól), illetve a Holland Köztársaság (amely 1782-ben a második európai ország volt, amely hivatalosan elismerte az Egyesült Államokat) fellépése is.

A hadműveletek irányításában közvetlenül is részt vevő III. György hamar sokfrontos háborúban találta magát, amely karibi gyarmatain, a Földközi-tengeren, Nyugat-Afrikában, de még Indiában is jelentős brit erőket kötött le.

1778-ra Észak-Amerika gyakorlatilag másodlagos hadszíntérré lépett elő a konfliktusban, amelyet sokan neveznek a „valódi első világháborúnak”.

Az amerikai kontinensen a jóval jövedelmezőbb gazdaságú, ezáltal lényegesen fontosabb karibi térség védelme volt az elsődleges hadicél, a brit erők legfontosabb feladatává pedig az anyaország inváziójának megakadályozása vált.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A Kontinentális Hadsereg katonái a Long Island-i csatában, 1776. augusztus 27-én (kép forrása: goodfreephotos.com)A Benjamin Franklinnek tulajdonított „Join or Die” (Összefogni vagy meghalni) című metszet, amely darabokra vágott kígyóként ábrázolja a 13 gyarmatot (az állat nyolc darabban van – a négy kolóniából álló Új-Anglia egyként szerepel, Delaware pedig ekkoriban még Pennsylvania része volt)John Trumbull: A hesseniek foglyul ejtése Trentonnál, 1776. december 26. (1828) (kép forrása: Wikimedia Commons)Fabriczi Kováts Mihály (kép forrása: Wikimedia Commons)Kazimierz Pułaski (kép forrása: Flickr)John Trumbull: Warren tábornok halála a Bunker Hill-i csatában, 1775. június 17. (1815-1831) – a képen a központi szereplő, a földön fekvő Warren tábornok mögött muskétával a kezében áll Andrew McClary ulsteri születésű katona, a háború egyik leghíresebb ír résztvevője (kép forrása: Wikimedia Commons)III. György brit király (kép forrása: Wikimedia Commons)Friedrich Wilhelm von Steuben báró (kép forrása: Wikimedia Commons)Gilbert du Motier, Lafayette márkija (kép forrása: Wikimedia Commons)Francia és brit hadihajók tüzelnek egymásra a Chesapeake-öbölben, 1781. szeptember 5. (kép forrása: goodfreephotos.com)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár