Hét meglepő tény a római nőkről

Nem minden császárné volt ármánykodó méregkeverő

Mind az irodalom, mind a film régi toposza a római császárnék gyilkos összeesküvőkként és vad nimfomániásokként való ábrázolása, akik semmitől sem riadnak vissza, ha valaki saját vagy férjük útjában áll.

Augustus harmadik felesége, Livia a híres történet szerint 52 év házasság után férje kedvenc fügéinek megmérgezésével ölte meg a császárt, míg az ifjabb Agrippina több forrás szerint saját férjével, Claudius császárral hasonlóképpen számolt le.

Elődje, Messalina – Claudius harmadik, kamaszkorú felesége – számos gyilkosság elrendelőjeként és kiengesztelhetetlen nimfomániásként maradt meg a történelem lapjain.

Utóbbi toposz olyannyira tartósnak bizonyult, hogy még az 1920-as években Franciaországban is őt használták fel egy nemi betegségek elleni felvilágosítókampány arcaként.

Korántsem szabad azonban a fenti narratívák mellett forráskritika nélkül elmenni. Érdemes megjegyezni például, hogy Augustus haláláról más leírások nem törtető gyilkosként, hanem hűségesen gyászoló özvegyként festik le Liviát.

Ezen túlmenően a férj megmérgezésének kísértetiesen hasonló narratívája nem csupán Agrippina és Claudius, de más császári párok – Traianus és Plotina, illetve Domitianus és Domitia – esetében is felbukkannak, ami legalábbis megkérdőjelezi e beszámolók hitelességét.

A császárfeleségek aljas összeesküvéseiről szóló, újra és újra felbukkanó toposzok hátterében nagy valószínűséggel a tőlük való félelem áll.

Míg korábban, a köztársaság idején a szenátus volt a hatalom fő birtokosa, a császárkorban immár mindig volt egy nő, aki közvetlenül a hatalom központja mellett állt, és hatással is volt rá.

Ahogy Nancy Reagan amerikai first lady fogalmazott egy alkalommal: „Nyolc éven át háltam az elnökkel, és ha ez nem ad az embernek különleges hozzáférést, akkor nem tudom, mi ad.”

A kérdés, hogy a nők mennyi hatalommal bírtak a császár mellett – és hogy mi e hatalom helyes mértéke – ugyanannyira foglalkoztatta a rómaiakat, mint amennyire napjaink közéletét.
 

1. A csecsemőszoptatás már a rómaiaknál is viták tárgya volt
2. A lányok a Barbie-baba római kiadásával játszottak
3. A válás az apáknak kedvezett
4. A szépség titka: a krokodilürülék
5. A nők taníttatását csak módjával támogatták
6. Az ókori „first lady” -knek gyakran jutott szerep a politika hátterében
7. Nem minden császárné volt ármánykodó méregkeverő

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2012

• Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• A férjét istenítő vörös grófnő
• A pártfeleség
• "18 évet vártam erre a napra"
• "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
• A kormányzó hitvese
• A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
• A magány rabjai
• A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén