Hatalom és vagyon dominált az ősi hsziungnu temetőben

A 36. sír, Tamir egyik leggazdagabb sírja. Fotó: Nicolas Sénégas

A Góbi-sivatagtól északra, a mai Mongólia területén fekvő Tamir Ulán Hosú temető a Kr. e. 1. századtól a Kr. u. 1. századig volt használatban. A korábbi archeogenetikai vizsgálatok három fő csoportot különítettek el a sírkertben: az „A” és „B” jelzésű vérségi vonalakat, valamint egy harmadik, velük rokonságban nem álló „C” csoportot.

A francia kutatócsoport a rokonsági hálók pontosabb feltérképezése érdekében statisztikai modellezést, mesterséges intelligenciát, valamint az evolúcióbiológiából kölcsönzött, úgynevezett kulturális családfa-elemzést alkalmazott. Ez a módszer nem a genetikai, hanem a kulturális kapcsolatokat térképezte fel a sírmellékletek minősége, a temetkezési pozíciók és az elhunytak elhelyezkedése alapján. Az eredmények egyértelműen bizonyították, hogy a sírkert térszerkezetét a vagyon és a társadalmi rang diktálta.

A kutatók szerint a két fő genetikai vonal (A és B) feltehetően a hsziungnu hierarchia hagyományos „bal” és „jobb” szárnyát tükrözi, amely a birodalom katonai és adminisztratív megosztásának alapja volt. A társadalmi státusz elsőbbségét a vérségi kapcsolatokkal szemben egy testvérpár esete bizonyítja a legkifejezőbben: míg az egyik fivért gazdag sírmellékletekkel, feleségével együtt, a temető elit szektorában helyezték nyugalomra, addig biológiai testvérét kétszáz méterrel távolabb, a sírkert peremén, szerényebb körülmények között hantolták el.

Egy másik, a Kr. u. 85 körüli évekből származó sírban egy tehetős férfi és egy szegényebb nő közös temetkezését azonosították. Ez a szokatlan rítus, valamint a sírmellékletek ritkulása egyértelműen a birodalom összeomlásának időszakára, a hagyományos társadalmi rend felbomlására utal.

A hsziungnu (ázsiai hun) törzsszövetség Közép-Ázsia első jelentős nomád birodalmát hozta létre a Kr. e. 3. század végén, és évszázadokon keresztül a kínai Han-dinasztia legfőbb riválisa volt. A birodalmat a legfőbb uralkodó, a sanjü vezette, az államigazgatás és a hadsereg pedig keleti (bal) és nyugati (jobb) szárnyakra oszlott; a bal szárny hagyományosan a trónörökös vezetése alatt állt.

A Tamir Ulán Hosú temetőt Kr. e. 100 körül létesítették, miután a han hadseregek a Góbi-sivatagtól északra szorították a nomádokat. A sírkertet Kr. u. 100 körül, az államalakulat végső széthullása idején hagyták fel végleg. Az innovatív kutatási módszertan a jövőben más ókori temetők társadalmi hálózatainak feltárásában is új utat nyithat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról