Gyufásdobozra írták a szovjet lágerekben elhunytak nevét

Gerinclövést kapott, mégis dolgoztatták

A GUPVI (Hadifogoly-és Internáltügyi Főparancsnokság) és a GULAG (Javítómunka-táborok Főigazgatósága) közötti fő különbséget az jelentette, hogy míg utóbbiba bírói ítélettel hurcoltak el embereket, addig a GUPVI esetében a létszámon volt a hangsúly: ha valaki megszökött vagy elhunyt, az illetőt "pótolni" kellett, így bárkit elvihettek, „bárkit bárkivel ki lehetett cserélni” – szögezte le előadása elején Bognár Zalán. 

A szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával megvádolt Kovács Béla kisgazdapárti politikust – az őt megillető mentelmi jog ellenére – az NKVD-vel hurcoltatták el, s hasonló sorsra jutott Esterházy János felvidéki magyar politikus is, akit a mai napig nem rehabilitáltak; 1945 augusztusában vitték el Gábor Áront, a Magyar Vöröskereszt elnökét, aki csak 1960-ban térhetett haza a GULAG-ról, emelt ki néhány ismertebb esetet a Károli Gáspár Református Egyetem docense.

A Magyarországon fogságba vetett polgári személyek nagy részét hadifogolyként, kisebb részüket internáltként hurcolták el a szovjetek. A hadifoglyok és internáltak közti különbség értelmezésében fennálló zavart a hadifoglyokról szóló, a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa által kiadott 1941. júliusi határozat is elősegítette, amely szerint „Hadifoglyoknak minősülnek: a) a Szovjetunióval hadiállapotban lévő államok fegyveres erejéhez tartozó mindazon személyek, akik katonai tevékenység során estek fogságba, továbbá ezen országoknak a Szovjetunió területére internált polgári személyei."

A tömegesen elhurcolt polgári személyek három csoportba sorolhatók: a hadifogolylétszám-kiegészítés, az etnikai tisztogatás és a németként való internálás áldozatai. Ebből következik, hogy hadifogoly lehetett az is, akit német származása miatt vittek el, így kerültek málenkij robotra tömegesen nők, de volt olyan is, aki gerinclövést kapott, s nyomorékként vitték el kényszermunkára. Egy visszaemlékező szerint az egyik internálótáborban az előző este elhunytak nevét az őrök gyufásskatulyára írták fel, amit azonnal elhajítottak.

A túlélőket megbélyegezték, az 1953-ban hazatért Keményfi Béla neve mellett például a következő megjegyzés szerepelt: „előző foglalkozása: volt hadifogoly”. Bognár Zalán szerint mintegy százezer ember soha nem tért vissza, de a kutatást megnehezíti, hogy a mai napig nagyon kevés információ vált ismertté a szovjet és orosz forrásokból, ezért hálát kell adnunk a visszaemlékezőknek.

1. Gerinclövést kapott, mégis dolgoztatták
2. Neve: O-235. 
3. Etnikai tisztogatás Erdélyben...
4. ...és Kárpátalján

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 
• A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
• Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum