Felavatták Brüsszelben Kossuth édesanyjának emlékoszlopát

Kossuth Lajos édesapja, Kossuth László Monokon az Andrássyaknál volt uradalmi ügyvéd. Ott vette el - valamikor 1800 körül - az olaszliszkai, evangélikus vallású postamester, tyrlingi Weber András lányát, az 1770-ben született Karolinát. A Weber család eperjesi eredetű volt, egyik felmenőjüket Caraffa végeztette ki Eperjesen. Az 1802-ben született Kossuth Lajos után még négy leánya született a házaspárnak: Karolina, Emília, Lujza és Zsuzsanna.

A szabadságharc leverése után a száműzetésbe menekült Kossuth Lajos otthon maradt családtagjait bebörtönözték. A bécsi udvar csak azzal a feltétellel engedte őket szabadon, hogy nemcsak Magyarországot, de egész Európát el kell hagyniuk. Így az édesanya négy lányával, azok férjeivel és gyermekeivel szekérre ült, és elindult Amerikába. Brüsszelig jutottak, ahol az édesanya 1852 decemberében elhunyt. A temetőt, ahol a csontjai nyugodtak, mintegy másfél évtizeddel később - a város terjeszkedése miatt - felszámolták, és a maradványokat a Saint-Josse-Ten-Nood-i temetőbe szállították, ahol jeltelen közös sírba helyezték.

Belgiumi magyarok idővel kinyomozták, felkutatták a temetőt, a sírhelyet, és elhatározták, hogy síremléket állítanak Kossuth édesanyjának. Ebben a tényfeltáró tevékenységben oroszlánrésze volt Kozmai Kún Miklósnak. A most felavatott emlékoszlopot a Kárpát-medencei magyarság - köztük számos önkormányzat, így például a ceglédi, a monoki, az olaszliszkai, a tokaji és a sárospataki -, illetve a belgiumi magyarok adományaiból emelték. A megjelenteket köszöntő Balogh András, a brüsszeli magyar nagykövetség első beosztottja, aki egyik kezdeményezője és szervezője volt a síremlékállításnak, elmondta: az emlékoszlop terveit a Tokajban élő Veres Alpár és Csirpák Viktória szobrászművész készítette. Az ő nevükhöz már két korábbi brüsszeli emlékműállítás is fűződött.

A két méter magas, 50 centiméter széles, 10 centiméter vastag süttői fehérmészkő oszlopon vörösmárvány tábla, azon az édesanya bronzportréja látható. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az eseményen elmondott történelmi visszatekintő beszédében Kossuth Lajos szüleinek a személyiségére is kitért, és felhívta a figyelmet arra, hogy a lutheránus család előbb a katolikus piaristáknál, majd a reformátusoknál taníttatta a kiemelkedő képességű Lajost, és ezzel mintegy felülemelkedtek a felekezeti szűkkeblűségen, felismerték a magyar nemzeti összetartozáson belüli hitbéli többféleség jelentőségét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról