Előkerült a német reneszánsz elveszettnek hitt kódexe

A Heidelbergi Egyetemi Könyvtár történelmi gyűjteményének vezetője, dr. Karin Zimmermann által azonosított kézirat története rendkívül kalandos. Az intézmény még 1937-ben vásárolta meg a kötetet egy müncheni antikváriustól. A kódex ide Wilhelm Trübner (1851–1917) festőművész hagyatékából került, korábban pedig Frederick North angol arisztokrata (1766–1827) magángyűjteményét gyarapította. Mivel a szerzeményezéskor a történelmi eredetet nem ismerték fel, az irat bekerült az egyetem általános kézirattárába.

Dr. Thorsten Huthwelker kutatásai alapján az eleddig lappangó kódexet a 15. században másolták Konstanzban és Bázelben egy Johannes Zeller nevű tisztségviselő – a konstanzi püspök tanácsadója – számára. A kötet egyház- és alkotmányjogi szempontból kiemelkedő szövegeket foglal magában: tartalmazza többek között Bebenburgi Lupold 1338 és 1340 között írt traktátusát (Tractatus de iuribus regni et imperii Romanorum). Ez az írás a császár és a pápa közötti hatalmi harc kontextusában részletesen amellett érvelt, hogy a megválasztott római király pápai megerősítés nélkül is teljes jogkörrel rendelkezik a birodalom felett.

A Bibliotheca Palatina a 16. századi Európa egyik legértékesebb és leggazdagabb könyvtára volt. A most feltárt kódex gazdagon díszített kötése egyértelműen Ottó Henrik pfalzi választófejedelemhez (1502–1559) köthető, ami egzakt módon bizonyítja, hogy a kézirat már a 16. század közepén a heidelbergi gyűjtemény szerves részét képezte.

A könyvtár sorsát a harmincéves háború pecsételte meg: 1623-ban, miután a Katolikus Liga csapatai elfoglalták Heidelberget, a teljes – felbecsülhetetlen értékű – könyv- és kéziratállományt hadizsákmányként a Vatikánba szállították. A szóban forgó kódex sorsa a 18. század végén vett újabb fordulatot, az 1798-as vatikáni leltárban ugyanis már hiányzóként tartották nyilván. Feltehetően a napóleoni háborúk zűrzavarában tulajdonították el, mielőtt az említett magángyűjtők hálózatán keresztül visszajutott volna Németországba.

A páratlan filológiai felfedezés eredményeként az egyetem a kötetet új, "Cod. Pal. lat. 778" jelzettel látta el. A kéziratot a restaurálást és a feldolgozást követően digitalizálták, majd integrálták a Bibliotheca Palatina – digital nevű nyílt hozzáférésű portálba. Ez az online platform egyedülálló módon teszi lehetővé a szétszóródott – jelenleg nagyrészt a Vatikáni Apostoli Könyvtárban és a Heidelbergi Egyetemi Könyvtárban őrzött – kora újkori gyűjtemény virtuális újraegyesítését a nemzetközi kutatói közösség számára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• Végleg nyugdíjazták a honvédség szovjet helikoptereit
• Megnyitották Sztálin titkos borgyűjteményét Tbilisziben
• Sorozat készült a fikciós szovjet űrprogramról
• A mai napig felismerhetőek a szovjet űrszondák a Vénuszon
• Átnevezték és felszámolják a moszkvai Gulag Múzeumot
• A Szovjetunióban betiltott festményeket állítanak ki Londonban
• Negyven éve történt a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófája
• Luxusmárkaként született újjá a szovjet Rakéta óra
• Megmentett csernobili fotóarchívumból nyílt kiállítás Budapesten