Életképtelen utódok születtek a neandervölgyi férfi és a modern emberhez tartozó nő frigyéből
2016. április 8. 12:27 MTI
Először elemezték részletesen egy neandervölgyi férfi Y-kromoszómáját tudósok, és megállapították, hogy a kromoszóma DNS-e egyáltalán nem mutatható ki a modern emberben. A Stanfordi Egyetem szakemberei egy több mint 49 ezer évvel ezelőtt a mai Spanyolország területén élt férfi Y- kromoszómáját vizsgálták.
Korábban
A neandervölgyi ember körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt jelent meg Eurázsiában, ahová a modern ember mintegy 50 ezer éve érkezett Afrikából. Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a mintegy 28 ezer éve kihalt neandervölgyi ember DNS-ének egyötöde fennmaradt a modern emberi genomban, mivel több tízezer évvel ezelőtt közös utódokat is nemzett a két emberfaj. Azt is megállapították, hogy a modern ember genomjának nagy területein egyáltalán nincs neandervölgyi DNS, más régiókban azonban sokkal több, mint korábban vélték. A korábbi tanulmányokban azonban neandervölgyi nő fosszíliáiból származó DNS-t elemeztek a szakemberek - közölte Fernando Mendez, az American Journal of Human Genetics című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.
Míg a nők örökítőanyagában két X-kromoszóma szerepel, a férfiakéban egy X- és egy Y-kromoszóma. Az Y-kromoszóma így kizárólag apáról fiúra öröklődik. A Stanfordi Egyetem szakemberei egy több mint 49 ezer évvel ezelőtt a mai Spanyolország területén élt férfi Y- kromoszómáját vizsgálták, és megállapították, hogy más génektől eltérően a neandervölgyi férfi Y kromoszómájának génjei nem öröklődtek a modern emberben.
A szakemberek szerint valószínűleg genetikai összeférhetetlenség az oka annak, hogy a neandervölgyi ember kromoszómájának DNS-ét nem lehet kimutatni a modern emberben. A genetikai összeférhetetlenség miatt a neandervölgyi és a korai ember közötti szaporodás kevésbé lehetett eredményes, mint a két csoporton belüli - mondta Sergi Castellano, a lipcsei Max Planck Intézet antropológusa, a tanulmány társszerzője.
A vizsgálatok szerint az Y-kromoszóma bizonyos örökítőanyagai akadályozták meg a sikeres szaporodást. A modern emberhez tartozó nők immunrendszere valószínűleg védekezett a neandervölgyi génekkel rendelkező hím magzatok ellen. A szakértő szerint vetéléseket, kevésbé életképes vagy kevésbé termékeny férfi utódokat eredményezhetett a neandervölgyiek és a Homo sapiensek násza. Castellano ugyanakkor kiemelte, hogy a területen további kiterjedt kutatásra van szükség.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- Férfiakat megszégyenítő bátorsággal szabadította fel Orléans-t Jeanne d'Arc
- Szokatlan házasságok színesítették az angol történelmet
- Egy viharból mentette ki fogvatartóit a svájci szabadsághős, Tell Vilmos
- A sörfőzés szabályozásával csökkentették a kenyér árát a régi Bajorországban
- Sikeresen erősítette meg a kereszténységet Skóciában Szent Margit
- Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Senki sem akarta, hogy Őrült Johanna trónra lépjen
- Imre herceg sírjánál már az elhunyta után számos csoda történt
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.