Egyedülálló ereklyekereszt került elő Szent Pál városában
Közép-Anatóliában, az ókori Lystra területén egy kivételes állapotban fennmaradt lepecsételt ereklyekeresztet tártak fel a régészek. A 9–11. századra datált bronz tárgy nemcsak ritkasága miatt jelentős, hanem azért is, mert érintetlen állapotban őrizte meg a középkori keresztény áhítat és temetkezési gyakorlat nyomait egy olyan városban, amely a hagyomány szerint Szent Pál missziós útjaihoz kötődik.
Érintetlen ereklyekereszt Lystra földjéből
A Törökország középső részén fekvő Lystra területén, egy templomhoz kapcsolódó temetkezési zónában ritka középkori bronz lelet került elő. A lepecsételt ereklyekereszt két egymásba illesztett lemezből áll, amelyeket szegecselési technikával rögzítettek. Ez a megoldás tartósan zárt ereklyetartót hozott létre, amelyet a feltárás során pontosan abban az állapotban találtak meg, ahogyan évszázadokkal korábban elkészítették.
A régészek szerint ez a sértetlenség teszi a leletet kivételessé, mivel az ilyen tárgyakat gyakran törve, kifosztva vagy szándékosan felnyitva találják meg.
A felfedezés a Konya tartomány Meram körzetében történt, egy olyan helyszínen, amely a keresztény hagyomány szerint Szent Pál első missziós útjához kapcsolódik. A Kr. u. 1. században Lystra fontos szerepet játszott a kereszténység kis-ázsiai terjedésében. A hagyomány szerint itt gyógyított meg egy mozgásképtelen embert. A város később püspökséggé vált, ami jól mutatja hosszú távú vallási jelentőségét a római, majd bizánci korszakban.
A lepecsételt ereklyekereszt jelentősége
Az ásatás vezetője, İlker Mete Mimiroğlu elmondta, hogy Lystrában korábban is kerültek elő ereklyetartó keresztek, ám ezek szinte kivétel nélkül sérültek voltak. Ez a példány azonban teljesen lezárt állapotban maradt fenn. A kutatók ezért nem bontották fel, hanem megtisztították és stabilizálták, elkerülve a visszafordíthatatlan károsodást. A döntés lehetővé tette, hogy a tárgy hiteles forrásként szolgáljon a középkori vallási kézművesség és temetkezési szokások megértéséhez.
A relikviakereszteket széles körben használták a bizánci világban. Viselték a mellkason, vagy sírokba helyezték őket, és olyan szent tárgyakat tartalmaztak, mint szentek csontjainak töredékei, ereklyével érintett textíliák vagy az Igaz Kereszt darabjai. A hiedelem szerint ezek lelki védelmet, gyógyulást és isteni kegyelmet biztosítottak.
A lystrai darabon egy apró nyílás lehetővé tette, hogy a kutatók belenézzenek a tárgyba. Egyértelműen azonosítható ereklye nem volt látható, viszont egy temetkezési lepelre emlékeztető szövetmaradvány igen, ami arra utal, hogy a kereszt egykor textilbe csomagolt szent tárgyat őrizhetett.
Hit, kézművesség és mindennapok
A keresztet egyszerű geometrikus díszítés borítja, amely megfelel a középkori bizánci fémművesség stílusának. Visszafogott kialakítása alapján nem egy elit személyhez, hanem inkább egy paphoz vagy a helyi keresztény közösség jámbor tagjához köthető.
Az ereklyekereszteket gyakran már a készítéskor lezárták, mert nem volt igény arra, hogy nyitogatni lehessen. Maga a pecsételés a hit állandóságát és a tartalom szentségét fejezte ki, különösen temetkezési kontextusban.
Ez is érdekelhet
A Lystrában zajló régészeti kutatások templomokat, sírokat, feliratokat és használati tárgyakat tártak fel. Ezek egyértelműen dokumentálják a város átalakulását római településből keresztény központtá. A több ereklyetartó kereszt jelenléte a régió középkori vallásos életének erejét tükrözi.
A feltárások egyetemi felügyelet mellett, állami és helyi támogatással zajlanak. A kutatók abban bíznak, hogy a további ásatások még részletesebb képet adnak arról, miként fonódott össze hit, kézművesség és mindennapi élet Közép-Anatóliában a bizánci korszak során.
