Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája
2020. augusztus 24. 17:54 Múlt-kor
Korábban
A halikarnasszoszi mauzóleum
Uralkodása során az Óperzsa Birodalom Kária nevű tartományának szatrapája, Mauszólosz egy rendkívül impozáns új fővárost építtetett magának és feleségének (egyben nővérének), Artemisziának Halikarnasszoszban (a mai törökországi Bodrum).
Nem volt kérdéses, hogy a számtalan márványépülettel és -szoborral büszkélkedő város építtetője a halálban is hasonló pompában részesül majd.
Mauszólosz Kr. e. 353-ban bekövetkezett halála után Artemisziát a feljegyzések szerint annyira letaglózta a gyász, hogy vízben feloldva megitta férje és fivére hamvait. Mindazonáltal nem omlott össze végleg: felügyelte a hatalmas síremlék felépítését, az új fővárosra tekintő domb tetején.
A terveket két neves görög építész, Püthiosz és Szatürosz készítette el, a háromszintes építmény három különböző építészeti stílust ötvözött: a térségben bevett lükiai, valamint az egyiptomi és a görög mintát. Az alsó szint körülbelül 20 méter magas volt, és lépcsőzetesen haladt felfelé a következő, 36 görög oszloppal körbevett második szinthez, amelynek tetején helyezkedett el a piramisszerű harmadik.
Ennek tetején egy négylovas fogat szobra állt, a műemlék teljes magassága ezzel együtt 41 méter lehetett. A Mauszóleión, azaz mauzóleum négy oldalát a négy legnevesebb görög művész díszítette fel különböző frízekkel és szobrokkal.
A mauzóleum fokozatosan, földrengések sorozata által pusztult el, teljes leromlása a középkorban következett be – a 15. században erődítmények építéséhez és megerősítéséhez hordták el utolsó maradványait. A johannita lovagok által Bodrumban felépített, úgynevezett Szent Péter-várban elhelyezték a síremlék legszebben megmunkált szobrait, ezek egy része ma Londonban, a British Museumban található.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- 10+1 különleges program a Múzeumok Éjszakáján 10:50
- Svájci orvosok számolták fel a jódhiány okozta kretenizmust 10:14
- Nelson admirális fülöp-szigeteki kardját azonosíthatták Ausztráliában 09:23
- Ősi kórokozókat vizsgáltak a grönlandi szemétdombokban 08:51
- Kétszázhúsz év után megújult a Parthenón nyugati oromzata 08:21
- Máig ható pánikot keltett a tudósok körében egy 1977-es áldokumentumfilm 07:46
- Visszavonták egy ókori bronzszobor cenzúrázott képét az indiai tankönyvekből 06:53
- Különleges római kori átoktáblát fejtettek meg német kutatók tegnap

























