Áldokumentumfilmmel és kamaradarabbal is emlékezik az 1956-os forradalomra az Operaház
A Magyar Állami Operaház az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából egy színházi előadást és filmvetítést egyesítő produkciót tűz műsorára az Eiffel Műhelyházban. Ókovács Szilveszter, az intézmény főigazgatója a programot ismertető sajtótájékoztatón elmondta, hogy a megemlékezés ezen középpontjában Kádár János politikai és személyes hagyatéka áll. A közlemény szerint az egykori pártfőtitkár történelmi szerepét egy áldokumentumfilm és egy dokumentumdráma segítségével tárják a nézők elé.
- A Magyar Állami Operaház az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából rendhagyó, kétrészes produkciót mutat be az Eiffel Műhelyházban.
- A program során egy Kádár János hagyatékát vizsgáló áldokumentumfilmet, valamint a politikus 1989-es felszólalását feldolgozó kamaradrámát láthat a közönség.
- A Novák Tamás történész rendezésében megvalósuló előadássorozat október 22. és november 1. között összesen öt alkalommal szerepel az intézmény műsorán.
A rendezvény második felében bemutatandó, Kádár utolsó beszéde című színpadi mű alapjául az a felszólalás szolgál, amelyet a politikus az állampárt központi bizottságának zárt ülésén mondott el. Novák Tamás történész és dokumentumfilmes a darabot eredetileg a 60. évfordulóra, 2016-ban állította színpadra Kornis Mihály azonos című kötete nyomán.
A produkciót a jelenlegi évadban átdolgozott formában, az Operaház korábbi játszóhelyéről az Eiffel Műhelyház tágasabb Bánffy Miklós termébe áthelyezve mutatják be. A hiteles történelmi szövegekre épülő előadás zenei hátterét egy Arnold Schönberg által komponált kantáta adja.
A színházi bemutatót megelőzően a közönség a Kádár lemeze című áldokumentumfilmet tekintheti meg, amely az Operaház saját gyártásában készült, szintén Novák Tamás rendezésében. A forgatókönyvet Orosz István grafikus írta, a zenei atmoszféráért pedig Csiki Gábor, az intézmény énekkarának igazgatója felel.
Ez is érdekelhet
A cselekmény kiindulópontja egy, a volt pártvezető hagyatékából előkerült hanglemez, amelyen egy Schumann és Heine műveiből összeállított ballada hallható. A történet ezen a zenei szálon keresztül a cári család kivégzésétől egészen az 1956-os forradalmat követő megtorlásokig vezeti a nézőt egy korszerű hangtechnikával felszerelt moziteremben.
A művek történelmi hátterét a 20. századi magyar történelem egyik legkritikusabb időszaka, valamint a kommunista rendszer felbomlása adja. Kádár János 1989. április 12-én, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának zárt ülésén váratlanul és hívatlanul jelent meg. Az ekkor már fizikailag és szellemileg is leépült politikus egyórás, sokszor összefüggéstelen beszédében a múlt eseményeivel, legfőképpen egykori miniszterelnök-társa kivégzésével viaskodott. A felszólalás a korszak végét jelző szimbolikus eseményként vonult be a történetírásba, rámutatva a hatalomgyakorló belső meghasonlására.
