2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Csodálatos honfoglaláskori leleteket állítanak ki

2015. december 10. 15:47 MTI

Összesen nyolc darab új, egyedülálló honfoglalás-kori lelettel bővült a Magyar Nemzeti Múzeum Kárpát-medence a Karoling-korban és a honfoglalás korában című, 2014 szeptemberében megnyílt kiállítása - közölte az intézmény csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint az új kiállításrészben megtekinthető leletek közül kiemelkedik egy elsőrendű ötvösmunkának számító, aranyozott ezüstlemezekből készült hajfonatkorong-pár. Az ékszer előoldalán mitikus állatalakok láthatóak, amelyek lábait és farkát növényi motívumokká formálta az ötvös. A finoman kidolgozott minta párhuzamai megtalálhatók a bizánci és a sztyeppei emlékek között. Emellett szerepel a tárlat új tárgyai között egy egyedülálló növényi palmettás díszítésű ezüstlemez is, amelyhez hasonló a honfoglalás-kori leletek közül korábban sosem került elő. A lemez eredetileg egy nyerget ékesített. A nyolc kiállított tárgyi emléket is magába foglaló leletegyüttes abból a 10. századi, regionális szempontból kiemelkedő, 17 sírból álló temetőből került elő, amelyre 2003-ban az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszának építésekor Balatonújlak-Erdődűlőn a megelőző feltárások közben bukkantak a régészek. Bár a sírok a kor temetkezési szokásainak megfelelően nyugat-keleti tájolásúak voltak, ugyanakkor a Felső-Tisza vidéki, többségében férfi sírokból álló temetőkkel szemben itt kiegyenlített volt a nemek és a gyermeksírok aránya.

Viszonylag magas volt a helyszínen a lóval vagy lószerszámmal temetettek száma. Az ekkoriban használatos lószerszámzatból a feltárt sírokból általában a vas csikózabla, a hevedercsat és két kengyel került elő. Egyes emlékeken a tausírozás elnevezésű díszítő eljárás nyomai figyelhetők meg. A Dunántúli viszonylatban ritka gazdagságú temetőben egy kivételével minden sírban voltak használati tárgyak, vagy ékszerek és más viseleti emlékek. Az egykori ruhadíszek és ékességek többnyire ezüstből készültek. Jól keltezhető a temető a feltárt pénzérmék segítségével: a sírok egy része a Nyugat-Európában, Provence-i Hugó és II. Lothar által vert érmékkel biztosan a 10. század középső harmadára, vagy az azutáni időszakra tehető.

Az érmék egyben arra is utalnak, hogy a temetkezési helyet választó közösség tagjai részt vehettek a magyar történelemben "kalandozásokként" számon tartott katonai vállalkozásokban. Az egykori közösség militáns jellegét mutatják a férfi síroknak az egész Kárpát-medence viszonylatában szokatlanul gazdag fegyvermellékletei is. A csontokon végzett genetikai vizsgálatok valószínűsítik, hogy voltak olyan sírok is, amelyek között közeli, vér szerinti rokoni kapcsolatok feltételezhetők. A feltárást az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetének munkatársai végezték, a leletegyüttest a területileg illetékes Rippl-Rónai Múzeumba helyezték el Kaposváron, azonban a megtalált tárgyi emlékek a Magyar Nemzeti Múzeum új kiállításrészében mutatkoznak be először - olvasható a közleményben.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár