2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

A malenkij robotról nyílik kiállítás a Terror Házában

2005. február 25. 11:24

`Az áldozatoknak is van arca, ahogy a tetteseknek is` - mondta az MTI-nek Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója abból az alkalomból, hogy ma nyílik `A Magyar Tragédia 1945` című időszaki kiállítás.

Korábban

Koestler- és gulág-kiállítás a Terror Házában
Az idén mintegy 230 ezer látogatót fogadott Terror Háza múzeum jövőre a második világháború alatt és után `málenkij robotra` elhurcolt 600 ezer magyar állampolgárról és a száz éve magyar zsidó családban született világhírű íróról, Arthur Koestlerről is megemlékezik - írja a Népszabadság.

A Terror Háza embermentőket keres
A Terror Háza Múzeum telefonon és e-mailen várja azok jelentkezését, akik a holokauszt idején zsidókat bújtattak vagy tudnak ilyen emberekről, történetekről. A felhívás szerint a Terror Háza interjút készít az embermentőkkel, majd az interjúkból és visszaemlékezésekből nyilvános adatbázist hoz létre.

Magyar tragédia, 1944
Magyar tragédia, 1944 címmel egész éves rendezvénysorozattal emlékezik meg a magyar holokauszt 60. évfordulójáról a budapesti Terror Háza Múzeum.

Tabuk és tiltások
A Terror Háza döbbentette rá a magyar közvéleményt a XX. századi történelem feldolgozásában felhalmozott adósságunkra. Erről beszélget Pelle János Ormos Mária történész akadémikussal.

Emlékmű vagy múzeum ?
Talán már a rendszerváltás utáni első kormánynak illet volna egy, a magyarországi szocialista rendszer, benne a diktatúra történetét is bemutató állandó kiállítást vagy múzeumot létrehozni - írja Germuska Pál történész a Műértő 2002. áprilisi számában.

A múzeum új tárlata arra a mintegy 700 ezer magyar állampolgárra emlékezik, kik részben a második világháború alatt kerültek szovjet hadifogságba, vagy akiket "malenkij robotra" összeszedett civilként hurcoltak a munkatáborokba. "S hogy mennyire aktuális, mennyire akut ez a kérdés, ezzel kapcsolatban szeretnék visszautalni arra, hogy 2000-ben tért haza a legutolsó magyar hadifogoly, kinek története az egész országot megrázta. Azt hihetnénk, legalábbis 2000 előtt én magam is azt hittem, hogy ez egy réges-rég, évtizedekkel ezelőtt lezárt kérdés, s akkor villámcsapásként éri az embert a felismerés, hogy ez valakinek a jelene" - mondta Schmidt Mária.

 

Szavai szerint a rendezők a legújabb kutatási eredményeket törekedtek bemutatni, s igyekeznek hang- és képeffektusok segítségével egyfajta érzelmi azonosulást, megrendülést kiváltani a látogatókban, "akik olyan szerencsések voltak, hogy nem kellett e szörnyűségeket megélniük". A kutatási adatok szerint a háborús Magyarország területéről mintegy 700 ezer ember került a Szovjetunióba, s a tárlat a 3200 magyar településre lebontva ismerteti, hogy honnan hány embert vittek el. Legnagyobb részük, mintegy félmillió ember, hadifogságba került.

 

Az áldozatok "jelentős, 200 ezret is meghaladó részét teszik ki azok, akiket véletlenül fogdostak össze az utcán, esetleg krumplihámozás ürügyén tereltek egybe, vagy szabad mozgást biztosító igazolvány ígéretével csaltak el otthonról. Beszélni kell arról a körülbelül harminc ezer politikai elítéltről is, akiket gyorsított eljárásban 15-25 évre ítéltek el mindenféle mondvacsinált ürüggyel, majd a GULAG büntetőtáboraiban tartottak fogva" - mondta a főigazgató. "Közülük mintegy 300-350 ezer ember soha nem tért vissza" - mondta Schmidt Mária. - "Voltak olyanok, akik végül ki sem kerültek a Szovjetunióba, hisz nagyon rossz körülmények között tartották őket a gyűjtőtáborokban is, a fogságban is, s nagyon sokan szállítás közben pusztultak el. Kinn pedig alultápláltság és fertőzőbetegségek következtében haltak meg igen sokan.

`Nyilvánvalóan az a legfontosabb, hogy az egyéni sorsokat, az egyéni tragédiákat tudjuk megmutatni. Ebben nagy segítségünkre van Sára Sándor tizenkét órás dokumentumfilmje, amit folyamatosan fogunk vetíteni. Abban bízunk, hogy a látogatók leülnek és hosszabb-rövidebb időt töltenek el egy-egy történetet megismerésével. A dokumentumfilmet úgy akarjuk vetíteni, hogy a látogatók egy jeggyel többször is visszatérhessenek, tehát aki akarja, megnézheti mind a tizenkét órás anyagot. De azt gondolom, hogy aki csak egy félórát-órát nézi ezt a filmet, az is megrendül a látottaktól. Hiszen egyszerű emberek mesélik el, hogyan szakították ki őket a mindennapjaikból, hogyan változott meg egy perc alatt az életük. Egyik pillanatban még azon gondolkodik valaki, hogy vasárnap a piros cipőt, vagy inkább a feketét vegye-e fel, majd egyszer csak egy idegen országban, egy munkatáborban találja magát, ahol kémkedéssel vádolják, olyasmivel, aminek a fogalmát sem ismeri.`

 

Schmidt Mária szerint az áldozatok, ha életben is maradtak és nem szenvedtek maradandó fizikai károsodást, soha többet nem tudtak visszailleszkedni abba a környezetbe, ahonnan kiszakadtak. A megélt rettegés és kiszolgáltatottság ugyanis egész életükre kihatott, s az élmények rémálmaikban, s mindennapjaikban újból és újból visszatértek. "Abban bízunk, hogy sok fiatal is eljön és ők is megéreznek valamit abból, hogy milyen szörnyű lehetett, hosszú időn keresztül rabszolgamunkát végezni egy idegen országban" - hangsúlyozta Schmidt Mária.

 

Az MTI megkérdezett számos más történészt is: ők szinte egybehangzóan úgy vélekedtek, hogy a háborús Magyarország területéről hadifogolyként és "malenkij robotosként" mintegy 600-700 ezer ember került a Szovjetunióba, vagyis döbbenetes számokról, döbbenetes tragédiáról van szó. Hozzátették: azért is nehéz a pontos számot megállapítani, mivel - az egyik megkérdezett történész szavai szerint -, a "Vorkutáig vezető sok ezer kilométeres úton nagyon sokan meghaltak. Az elhunytakat a következő állomáson kirakták és senki nem vette a fáradságot, hogy számba vegye, iktassa őket".

 

(Panoráma)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár