Henry Cavendish
2010. január 24. 12:00
(1731-1810)
Az 1810. február 24-én elhunyt Henry Cavendish korának legtehetségesebb, de legfurcsább tudósa is volt. Ő állított elő elsőként vegytiszta hidrogént (ahogy ő nevezte, "gyúlékony levegőt"), ő egyesítette azt először oxigénnel és kapott eredményül vizet, s ő határozta meg elsőként nagy pontossággal a Föld tömegét.
A fényűzés világába született 1731. október 10-én, egyik nagyapja a devonshire-i, a másik a kenti herceg volt. Anyja korán meghalt, apja soha nem nősült meg újra. Cavendish a legelőkelőbb iskolákat végezte, de diplomát nem szerzett, inkább utazgatott és kísérletezésekbe kezdett. Anyagi helyzete lehetővé tette, hogy házát hatalmas laboratóriummá alakítsa, ahol nem kellett más tudósokkal együttműködnie. Egyébként is betegesen szerény ember volt, szinte fizikai kínokat érzett, ha másokkal kellett érintkeznie, még házvezetőnőjével is csak levelezett.
A társadalmi érintkezési formák iránt táplált megvetése és titkolózási hajlama miatt kutatási eredményeit még tudós társai is alig ismerték. Legnagyobb bosszúságukra gyakran utalt olyan kísérletek eredményeire, amiket rajta kívül élő ember nem ismert. Ennek folytán korát száz évvel megelőző kísérleteiről száz évig nem is szerzett senki tudomást, csak ekkor dolgozták csak fel hagyatékát, s derült ki, hogy eredményei legtöbbjét azóta valaki már újra felfedezte.
Cavendish rájött (egyebek közt) az energia-megmaradás törvényére, Charles gáztörvényére és az elektromos vezetés alapelveire. Ő vezette be (Ohm előtt) az ellenállás és potenciál fogalmát, és felfedezte a Coulomb-törvényt is, azaz hogy a két elektromos töltés között ható erő fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével. Az egyes anyagok vezetőképességét saját testét mérőműszerként használva hasonlította össze: az elektródákat fogva megmérte, hogy az áramütést csak az ujjaiban, avagy csuklójában, sőt könyökéig érzi, feljegyzéseit addig vezette, amíg a fájdalomtól ki nem hullott a toll a kezéből.
Megállapította azt is, hogy megváltozik a vezető töltésbefogadó képessége, ha a környezetét különböző szigetelőanyagokkal töltjük ki - ehhez a felismeréshez két emberöltő multával jutott el Faraday. Sejtette Kelvin felfedezését, hogy az árapálysúrlódás lassítja a Föld forgását. Kémiai kísérletei során vizsgálta az arzén tulajdonságait, kísérleteket végzett széndioxiddal s megelőlegezte a nemesgázok elemcsoportjának felfedezését.
A teljesen magányosan élő Cavendish 78 éves korában, életében először, megbetegedett és 1810. február 24-én meghalt. Emlékére alapította egyik oldalági rokona és vagyonának örököse Cambridge-ben a Cavendish Laboratóriumot, amely 1874 óta számtalan Nobel-díjast adott a világnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
