A kommunizmus áldozatainak emlékműve Washingtonban

2004. december 15.-Múlt-kor

Egy amerikai magánalapítvány, melynek tanácsadói között Göncz Árpád is megtalálható, emlékművet kíván állítani a kommunizmus több millió áldozatának.

Százmillió áldozat, lakossági tiltakozás

A Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány (Victims of Communism Memorial Foundation) nevű non-profit szervezet a fővárosban, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának közelében kívánja felépíteni a több mint 3 méteres bronz-szobrot. `A berlini fal leomlása után sokan gondoltuk úgy, hogy illendő lenne emlékművet állítani az áldozatoknak` - mondta az alapítvány elnöke, a konzervatív politikai filozófia professzora, Lee Edwards. A szervezet saját kutatásai és más tanulmányok alapján százmillióra becsüli a kommunizmus áldozatainak számát világszerte.


A washingtoni emlékmű annak a
szobornak a másolata lesz, melyet
a Tienanmen téren tüntető diákok
készítettek a "Demokrácia
istennőjének" tiszteletére, 1989-ben
Az emlékmű helyéül szolgáló telket a szövetségi kormány adományozza, a szobor elkészítéséhez és fenntartásához szükséges félmillió dollárt viszont az alapítványnak kell összegyűjtenie. Edwards szerint eddig 300 000 dollár gyűlt össze a célra. A Washington északkeleti részén fekvő negyedhektáros telket a Maryland Avenue, a Constitution Avenue és a Harmadik utca határolja. A telekkel szemközt épp a Külföldi Háborúk Veteránjainak (Veterans of Foreign Wars) székháza áll.


"Elég sok környékbeli lakó ellenzi a tervet" - mondta a Washington Postnak Karen Wirt, a helyi Lakóközösségi Tanácsadó Testület (Advisory Neighborhood Commission) képviselője. (Washingtonban minden körzet alakít ilyen szervezetet, ezeken keresztül közli véleményét a helyi lakosság városrendezési és közösségi ügyekben a hivatalos szervekkel.) "Az emlékműnek semmi köze a környékünkhöz" - mondta a képviselő, és azt is megjegyezte, hogy az alapítvány tanácsadó testületében "lengyelek és románok is vannak".


Wirt szerint a helyi lakosok attól félnek, eltűnhet a park két ötvenéves tölgyfája, a helyszínre majd rendszeresen látogató turistabuszok miatt megnő a környék forgalma, és újabb zöld területek válnak beépítetté. "Azt hiszem, zokon veszik, hogy nyilvános tereket el akarják venni tőlük" - magyarázta Wirt az ellenállást. "Hosszú éve óta használják, az övék... Nagyon kevés zöld terület van a környékünkön, és ahol még van, ott nem akarunk emlékművet látni."


Az alapítvány képviselői 2005. januárjának első hetében készülnek bemutatni az emlékmű tervét a környék lakóközösségének. Ezután a teljes Lakóközösségi Tanácsadó Testület vitatja meg az ügyet. Wirt szerint erre februárig nem valószínű, hogy sor kerülhet.


Bill Line, a nemzeti parkok fővárosi régiójának szóvivője szerint az emlékmű felépítése még kezdeti stádiumban jár. "Még a tervezést is épp hogy megkezdték" - állította a Postnak.


Az emlékmű tervét jóvá kell hagynia az Egyesült Államok Szépművészeti Hivatalának (a főváros látképéért felelős kormányhivatalnak, U.S. Commission of Fine Arts) és a Fővárosi Tervezési Hivatalnak (szintén a főváros látképi-stratégiai tervezéséért felelős hivatal, National Capital Planning Commission).

Clinton és Bush az emlékmű mellett

A Tienanmen-téren tüntető diákok 1989-ben habszivacsból és papírmaséból az amerikai Szabadság-szobor mintájára szobrot készítettek a `Demokrácia istennőjének`. A demonstrációt brutálisan, katonasággal szétverő kommunista hatalom természetesen a szobrot is ledönttette.


A tienanmen-téri "Demokrácia
istennője" szobor másolata a San
Francisco-i kínai negyedben
A kommunizmus áldozatainak emlékére emelt washingtoni szobor a Demokrácia istennője alapján készülne. Alkotója a San Francisco-i szobrász, Thomas Marsh, aki korábban már készített egy másolatot a papírmasé-istennőről: az San Francisco kínai negyedében áll.


Edwards elmondta: a szobrot úgy szeretnék elhelyezni, hogy onnan közvetlen rálátás essék a Capitolium kupoláján lévő Szabadság-szoborra. "A fák természetesen szerintünk is gyönyörűek, s a szépséget mindenképpen megóvjuk" - mondta Edwards. Azt azonban hozzátette: "Az egyik fán már a kipusztulás jelei mutatkoznak. Vagy megóvjuk a fát, vagy pótoljuk két fiatal fa ültetésével."


Az emlékmű a Demokrácia istennőjének másolatán kívül "a kommunizmus alatt szenvedett országok, nemzetek felsorolását is tartalmazni fogja" - tette hozzá az alapítvány elnöke. "Idézetek is szerepelnek majd rajta a hidegháború korszakának olyan világhírű személyiségeitől, mint Ronald Reagan, Harry Truman, Lech Walesa és Andrej Szaharov."


"Egyszerűen illik megemlékezni az áldozatok millióiról, akik közül sokat úgy temettek el, mintha csak szemétdombra vetették volna őket, s még egy darab kő sem jelzi sírjukat" - olvasható az alapítvány honlapján. Az emlékmű céljai közé tartozik az is - folytatják a létrehozók a weboldalon - "hogy megbecsülésünket fejezzük ki azoknak, akik sikerrel szálltak szembe a kommunista zsarnoksággal; hogy a jelen és a jövő nemzedékeinek tudtára hozzuk a kommunizmus emberiség ellen elkövetett bűneit; és hogy tisztelegjünk azok előtt, akiknek szerepük volt a hidegháború megnyerésében".


Edwards megjegyezte, hogy az emlékmű jóváhagyása 1993-ban kétpárti támogatást élvezett, és eredetileg Bill Clinton írta alá. Az alapítvány tiszteletbeli elnöke pedig a jelenlegi amerikai elnök, George W. Bush. Az alapítvány először az amerikai holokauszt-múzeumhoz hasonló múzeumot szeretett vola építeni, ám az építkezéshez szükséges 100 millió dollárt nem sikerült összegyűjteni. "Mindenki rokonszenvezett velünk, valódi támogatást annál kevesebbet kaptunk" - mondta Edwards.


A Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány inkább "virtuális, globális múzeum" létrehozását tervezi az interneten, melyen keresztül a látogatók legalább tíz, a kommunizmus történetével foglalkozó múzeumba látogathatnak el világszerte. Mindazonáltal nem mondtak le az önálló épület emeléséről, s még mindig remélik, hogy egyszer arra is sor kerül.

Göncz, Walesa és az amerikai konzervatívok

A Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány nem kötődik párthoz, ám tisztségviselői egyértelműen az amerikai konzervatív értelmiségi elitből kerülnek ki.


A szervezet tiszteletbeli elnöke Lev E. Dobriansky, a Georgeown University közgazdász emeritus professzora, a szocialista gazdaságtan tanára és Ukrajna-szakértő - a keményvonalas hidegháborús politika ismert figurája, politikai tanácsadó, Reagan volt bahamai nagykövete.


Lee Edwards, aki az alapítvány elnöki tisztét tölti be, eredetileg újságíró; ma a Heritage Foundation politikai kutatóintézet (a legjelentősebb amerikai konzervatív think-tank) politikatudomány-tanára. Könyvet írt a tömegmédia és a politika kapcsolatáról, és Ronald Reagan életéről is.


Az alapítvány vezérigazgatója Jay Katzen virginiai republikánus képviselő, igazgatói között találjuk Grover G. Norquist közgazdászt, a jövedelemadók radikális csökkentésének harcosát, Reagan- és Bush-párti publicistát.


A belföldi tanácsadó testület tagjai közt találjuk David M. Abshire-t, a Stratégiai és Nemzetközi Kutatások Központjának egyik alapítóját (Center for Strategic and International Studies); az angol Robert Conquest történészt (ma a szovjet történelem kutatója a Stanford University Hoover Intézetében); Bob Dole-t, a republikánusok 1996-os (sikertelen) elnökjelöltjét; Paul Hollander szociológusprofesszort, Szovjetunió-kutatót; és Richard E. Pipest, a Harvard Egyetem Szovjetunióval foglalkozó történészét.


Érdekes, ám egészen más összetételű az alapítvány nemzetközi tanácsadó testülete, melyben szinte kivétel nélkül kelet- és közép-európai volt államelnökök szerepelnek - az amerikaiakkal ellentétben azonban jellegzetesen baloldaliak vagy liberálisok.

 

 
Vlagyimir Bukovszkij
A testület elnöke Sali Berisha volt albán elnök, tagjai Emil Constantinescu román, Göncz Árpád magyar, Vytautas Landsbergis litván, Lenart Meri észt, Guntis Ulmani lett, és Lech Walesa lengyel volt elnökök. A testülethez tartozik az orosz Elena Bonner, Andrej Szaharov professzor özvegye; és a szintén orosz élő legenda, Vlagyimir Bukovszkij, aki ellenzékiként évtizedeket töltött a szovjet börtönökben, munkatáborokban és pszichiátriai osztályokon.