Egyedülálló római drágakő Hadrianus falánál
2025. november 7. 19:05 Múlt-kor
Hadrianus falától északra, a northumberlandi Bremenium római erődben egy különleges vésett drágakövet találtak, amely szőlőszüreti jelenetet ábrázol. A lelet valószínűleg egy pecsétgyűrű része volt, és arra utal, hogy a birodalom peremén is éltek olyan katonák, akik a Földközi-tenger kulturális hagyományait hozták magukkal.
(Forrás: Northumberland National Park)
Korábban
Egyedülálló lelet Hadrianus fala közelében
Hadrianus falától mintegy 39 kilométerre északra fekvő Bremenium római erődben a régészek egy rendkívül ritka, vésett drágakövet tártak fel. A vörös kő egy szőlőszüretet ábrázol, olyan motívumot, amely Északkelet-Európában alig fordul elő.
A lelet valószínűleg egy pecsétgyűrű része volt, amelyet egy római férfi személyes levelezéshez használt – közölte Bob Jackson, a Redesdale Archaeology Group munkatársa.
„A minta valószínűleg egyedülálló Nagy-Britanniában és Északkelet-Európában” – tette hozzá Richard Carlton, az ásatás vezetője, a Newcastle-i Egyetem régésze.
Kulcsfontosságú előőrs a birodalom északi határán
Az erőd a Kr. u. 1. század végén épült, és fontos szerepet játszott a Skóciában zajló hadműveletekben, illetve az északról érkező támadások megfigyelésében.
Hadrianus falának i. sz. 128 körüli befejezése után Bremenium a római katonai kommunikáció egyik legfontosabb láncszeme lett. A 2021 óta tartó ásatások a főerődön kívüli építményekre fókuszálnak, amelyeket a 1–3. század között többször átépítettek. A régészek korábban egy ritka mészégető kemencét is találtak, amelyet a védőfalakhoz használt habarcs és vakolat készítéséhez alkalmaztak.
„A 2025-ös eredmények megerősítik a belső védőfal jelenlétét” – mondta Carlton. A legújabb ásatási szezonban kerámiák, amforák, brossok, ólompecsétek és intagliók kerültek elő. Az amforákat Észak-Spanyolországban készítették, hogy olívaolajat szállítsanak a brit határra.
A felfedezett votív olajlámpa, katonai ólomgolyók és hivatalos dokumentumok pecsétjei mind a határvidék pezsgő életét bizonyítják.
Szőlőszüret és Ámor
A nagyobbik intaglión két szárnyas Ámort ábrázolnak, akik szőlőt szednek, mellettük egy kecskeszerű lény nyújtózik a gyümölcs után.
Ez a jelenet szokatlan Észak-Európában, viszont hasonló motívumok Észak-Olaszországban és Horvátországban kerültek elő.
„Valószínű, hogy a drágakő viselője a Földközi-tenger térségéből származott” – mondta Carlton.
„Az idei leletek mennyiségben és minőségben is kivételesek” – fogalmazott Bob Jackson. „A kerámia és fémművesség sokszínűsége, különösen az ép brossok és amforák, új képet adnak a bremeniumi kereskedelemről és mindennapokról.”
A régészek 2026-ban visszatérnek a helyszínre, hogy tovább vizsgálják Bremenium titkait és a Hadrianus falához kapcsolódó római jelenlétet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2014
- Mussolini szeretőjének titkos naplója
- Szexualitás a görög és római vallásokban
- Magyar fürdők és kettétört mankók
- Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
- "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
- Az egri vár régészeti kutatásának története
- Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
- Azok a csodálatos Gindly lányok
- Templomerődök Erdélyben
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.
