103 Chola-aranyérme került elő egy Siva-templom alól

(Forrás: Chennai Múzeum)

A Chola-aranyérmék váratlan felfedezése

A Tamil Naduban, Tiruvannamalai körzetében fekvő Kovilur faluban egy ősi Siva-templom helyreállítása közben az építők egy elásott agyagedényt találtak a szentély padlója alatt. Az edényben 103 aranyérme rejtőzött, amelyek a késői Chola- vagy a korai Pandya-korszakból származhatnak.

A hírt követően a hindu vallási és jótékonysági ügyek hivatalának (HR&CE) szakemberei érkeztek a helyszínre, akik az érméket lefoglalták, dokumentálták és biztonságba helyezték. Az első vizsgálatok szerint a templom építészeti elemei egyértelműen a Chola-stílushoz kapcsolódnak, ami megerősíti a feltételezett kort.

A Chola-dinasztia hanyatlásának kora

A 10–12. század között virágzó Chola-birodalom a dél-indiai történelem egyik legfényesebb fejezete volt. A tengeri kereskedelem, a művészetek és a templomi építészet révén messze az indiai szubkontinensen túlra is kiterjesztették befolyásukat.

A 13. századra azonban a birodalom ereje megfogyatkozott. III. Rajaraja Chola uralkodása (1216–1246) idején a belső lázadások és a Pandya-királyság felemelkedése fokozatosan háttérbe szorította a Chola-hatalmat. Mindez azonban nem vetett véget a templomépítések és az aranyadományok hagyományának – ezek a szent helyek továbbra is a hit és a gazdaság központjai maradtak.

A templomok gazdasági ereje

A Chola-aranyérmék nemcsak vallási, hanem pénzügyi jelentőséggel is bírtak. A templomok gyakran szolgáltak kincstárként, ahol a hívők és az uralkodók felajánlásait őrizték. A koviluri edényben rejtett érmék valószínűleg ilyen votív letétként kerültek a föld alá – az istenségnek szánt ajándékként, vagy a zűrzavaros időkben elrejtett szent vagyonként.

A késői Chola-korszakban az arany volt a fő csereeszköz, az érméket dinasztikus szimbólumok – tigris, hal, íj és lámpatartó – díszítették. Ezek a jelképek a királyi hatalom és az isteni védelem összefonódását fejezték ki.

Mit árulnak el a Chola-aranyérmék?

A numizmatikusok az érmék feliratait, ikonográfiáját és fémösszetételét vizsgálják, hogy pontos korukat és eredetüket meghatározzák. A lelet különösen értékes, mert rávilágít arra, hogyan működött a templomi gazdaság a politikai átmenet idején, és miként kapcsolódott a kereskedelem, a vallás és a hatalom egymáshoz.

Ha a feltételezések beigazolódnak, a koviluri kincs a dél-indiai pénzverés és a középkori gazdasági hálózatok egyik legfontosabb tanúja lehet.

A történelem üzenete

A helyiek büszkén tekintenek a felfedezésre, amely nemcsak Kovilur, hanem egész Tamil Nadu örökségét gazdagítja. A 103 Chola-aranyérme egyszerre szimbolizálja a hit erejét, a kézművesség finomságát és a dél-indiai civilizáció gazdasági kifinomultságát.

A kutatások folytatódnak, az érméket részletes tudományos elemzés után várhatóan közgyűjteményben is bemutatják. A koviluri kincs így nem csupán aranyban, hanem történetben is gazdag örökséget hagy ránk: egy korszak emlékét, amelyben a templomok nemcsak az istenekhez, hanem a gazdasági élethez is kulcsot adtak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• Spurius Ligustinus és a hivatásos római légiók megszületése
• Hogyan teremtettek a vizigótok Róma kifosztásából politikai örökséget?
• Lonidos, a római papnő, akinek nevét a színház kövébe vésték
• A római utak titkos hálózata
• Egyedülálló római drágakő Hadrianus falánál
• Három római kori csontváz került elő egy angliai parkoló alól
• Egyedülálló római hajóroncs Playa de Palmánál
• Az ókori Gabii, Róma riválisának feltárása
• Egyedülálló Herkules-szobor került elő Ibizán