Előkerült Szent Hilarion valódi sírja

2025. november 7. 09:05 Múlt-kor

A Szuzdalban végzett régészeti feltárások megerősítették, hogy valóban a Boldogságos Szűz Mária születésének székesegyházában nyugszik Szent Hilarion, Szuzdal és Jurijev metropolitája. A felfedezés nemcsak egyháztörténeti, hanem kulturális szempontból is kiemelkedő, hiszen Hilarion alakja az orosz ortodoxia egyik legfontosabb szentje.

(Forrás: Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézete)

Korábban

Szent Hilarion sírja Szuzdalban

A szuzdali Kreml területén található Boldogságos Szűz Mária születésének székesegyházát a 11. században alapították, és az orosz ortodoxia egyik legrégebbi temploma. Történeti források szerint Szent Hilariont 1708-ban temették el itt. Egy óorosz nyelvű sírkő már régóta jelölte a helyet, ahol a hagyomány szerint csodák történtek, ám a pontos sírhely sokáig vitatott volt.

Szent Hilarion, Szuzdal és Jurijev metropolitája, az orosz egyháztörténelem egyik meghatározó alakja volt. Életében városi és vallási átalakulások sorát élte meg: a kikövezett utcák kialakításától a temetők áthelyezéséig, valamint a Kreml és az új kőtemplomok újjáépítéséig. 1982-ben szentté avatták, és azóta a Vlagyimiri Szentek Tanácsának kiemelt tagjaként tisztelik.

A szovjet korszak titkos újratemetése

A 20. század viharai Hilarion földi maradványait sem kímélték. A szovjet időszakban ereklyéit „megőrzés” címen elszállították, majd 1945-ben titokban visszatemették a székesegyházban. A nyughely holléte évtizedekig rejtély maradt, mígnem a közelmúltban a Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, a Vlagyimir–Szuzdal Múzeum-Rezervátum és a Vlagyimiri Egyházmegye közös kutatása végre bizonyítékot talált.

Régészeti lelet és tudományos megerősítés

A feltárás során a régészek fakoporsót találtak, amely Hilarion maradványait tartalmazta. A testet történelmi brokát- és szövettöredékekbe csomagolták, s a koporsó fedelén lévő felirat egyértelműen azonosította az elhunytat: „Szuzdal első metropolitája, Illarion.”

Az antropológiai vizsgálatok 62 csonttöredéket azonosítottak, amelyek egy idős férfihoz tartoztak – ez megfelelt Hilarion ismert életkorának halála idején. A leletek között gazdagon díszített, aranyhímzésű textíliákat, bársonyt és szatént is találtak, amelyek feltehetően szertartási ruházatának maradványai voltak.

A szarkofág és az ereklyék új otthona

A 2025 áprilisában végzett további feltárások során a kutatók az eredeti téglaszarkofágot is előhozták egy fehér kőlap alatt. A szöveteket restaurálás céljából konzerválták, míg Szent Hilarion földi maradványait méltó módon új ereklyetartóba helyezték a szuzdali Feltámadás templomban, ahol ma is látogathatók.

A felfedezés megerősítette Szent Hilarion tiszteletének történeti alapját, és új fényt vetett Szuzdal vallási központi szerepére. A lelet egyszerre vallási zarándokhely és tudományos vizsgálat tárgya lett, amely segít megérteni a korai orosz ortodoxia temetkezési és szentkultusz-hagyományait.