Az egri vár régészeti kutatásának története

A szemléletváltás – akárcsak nem sokkal korábban a vár jelentős részének elbontása – megintcsak az egyházhoz köthető, azon belül is egyértelműen Pyrker János László egri érsek nevéhez. Nemcsak a vár rombolásának megállítása köszönhető neki, hanem az egri vár kultuszának megteremtése, és ezáltal megmaradt emlékeinek megmentése is. Az ő idején készült el a Setét-kapuban Dobó István emlékhelye, az egykori várnagy síremléke felhasználásával, illetve ugyancsak ez időben állították fel a püspökséget megalapító Szent István király szobrát is a XV. század végi szentélybővítmény egyik megmaradt pillérkötegének tetején.

Az első ásónyomok

Az első régészeti jellegű kutatás 1862-ben indult meg, ennek vezetésével Bartakovics Béla érsek és az egri káptalan Benkó Károly építészt és Szmrecsányi Miklóst bízta meg. Ők egy másik középkor végi pillérköteget szabadítottak ki, és megtalálták a székesegyház egyik mellékhajójának sekrestyéjét. 1862 nyarán Henlszmann Imre, Gerster Károly és Benkó Károly újabb ásatást vezettek a székesegyházban, az említett sekrestyénél. A feltárás alapján megállapították a templom hármas hajójának fekvését, illetve szélességét és megszerkesztették alaprajzát. A feltárások azonban hamarosan befejeződtek, a feltárt maradványokat pedig visszatemették.

1870-ben Bartakovics érsek a várat a kincstárnak adta honvédségi laktanya céljára, így a korábbi ásatások megszakadtak. Ennek ellenére a vár iránti érdeklődés nem hagyott alább. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy Balogh János honvéd főhadnagy 1877-ben saját kezdeményezésből kutatni kezdte a vár területét, külön hangsúllyal az addig alig ismert föld alatti járatokra és terekre – bár a tevékenysége egyáltalán nem voltak régészeti jellegűnek nevezhető. Az eredményeit összefoglaló könyv 1881-ben jelent meg Egerben, Egervár története címmel. Művének egyik legérdekesebb része a földalatti járatok és terek, „tévelyek” felkutatása volt, melyeket részben a szerinte gepidák által épített egri ősvárhoz, részben a végvári időszak erődépítkezéseihez kötött. Kutatásai alapján egy nagyszabású föld alatti járatrendszer képe bontakozik ki, amely nemcsak a vár területére terjed ki, hanem – főleg a vár nyugati és déli oldalánál – jelentős mértékben a város alá is behúzódik. 

Giber Mihály cikkének folytatását keresse a Múlt-kor történelmi magazin nyári számában! 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• Állandóan vitatkozott mecénásaival a Dávid-szobrot megalkotó Donatello
• Másfélezer éves lámpabél került elő Izraelben
• Az alkimistától az „éjjeli emberig” – tíz szakma, amely eltűnt a történelem folyamán
• Kegyetlen megtorló hadjárattal tudta csak megszilárdítani hatalmát Anglia felett Hódító Vilmos
• Miért fordult vissza Oroszlánszívű Richárd Jeruzsálem kapujából?
• Hogyan lett Szent Lászlóból Sir Lancelot?
• Hihetetlenül jó állapotban maradt fenn egy 500 éves vízi hulla lábán egy pár bőrcsizma
• A keresztesek elől menekülő városlakó elrejtett kincseire bukkantak Caesareában
• Hiába egyenesítik, örökre ferde marad a pisai torony