910 éve halt meg Skóciai Szent Margit

Mecseknádasd mellett, Réka várában született Szent István unokája

A történelemmel fonódott egybe a sorsa

Margit sírja Edinborough-ban

Szent Margit, a skótok királynője Magyarországon született Réka várában, a Baranya megyei Mecseknádasd mellett, 1043-ban. Atyja, Eduard, az angol trónt bitorló Kanut elől menekült ide. Anyja, Ágota, Szent István leánya. Atyja 1056-ban visszatért Angliába, ahol fia, Edgár, 1066-ban király lett, de 1072-ben az angolok elűzték. Özvegy édesanyja akkor gyermekeivel Skóciába menekült. Margit III. Malcolm király felesége lett. Mintaképe volt a tökéletes anyának, a hűséges feleségnek. Népének jótevője, a szegények segítője, az egyház pártfogója volt. Edinburgh-ben halt meg 1093. november 16-án.

Amint az abban a korban fejedelmi gyermekekkel gyakran megesett, az õ életét is a történelem alakulása határozta meg. Legrégebbrõl fennmaradt életrajzát Dunfermline-i Turgot (Theodoricus) bencés szerzetes, Margit gyóntatója írta, a múlt század végén pedig Münchenben, az Aurora Kiadónál megjelent Nagy Kázmér - addig ismeretlen részleteket is tartalmazó - életrajza Margitról. Miután az V. században összeomlott a brit szigetek fölötti római uralom, a VI. században pedig kialakultak az elsõ angolszász államok, Nagy Alfréd, Wessex királya elfoglalta Londont és uralma alatt egyesítette ezeknek az államoknak a többségét. Margit születése elõtt körülbelül 30 évvel az Angliába ismételten betört dánok megfosztották trónjuktól Nagy Alfréd utódait, majd hosszantartó háborúskodás és vérontás után az angolok elismerték uralkodójuknak a dán királyt, a keresztséget felvett Nagy Kanutot (1016-1035).



Alfréd király leszármazottai közül két ikertestvér, Edmund és Edward a XI. század elején elõbb Norvégiába, onnan pedig tíz évvel késõbb - amikor Kanut leigázta Norvégiát is - Kelet Európába menekült. Edmund Magyarországon fiatalon meghalt, ikertestvérérõl, Edwardról pedig a rendelkezésre álló elsõ biztos adat az, hogy Magyarországon élt és ott feleségül vette Szent István királyunk leányát, Ágotát. Ebbõl a házasságból három gyermek született: Margit, Krisztina és Edgar. Angliában eközben, 1042 után ismét a trónra kerültek Nagy Alfréd utódai és az egyetlen még tisztán angolszász fõhatóság, a királyválasztásra egyedül jogosult "bölcsek tanácsa" kikényszerítette, hogy Alfréd utolsó még élõ leszármazottját, Edwardot Magyarországról visszahívják Angliába. - írja a Magyar Távirati Iroda.

Ebbõl a célból angol küldöttséget menesztettek Magyarországra és vele együtt - valószínûleg 1057-ben - érkezett Edward a feleségével, Ágotával és három gyermekükkel vissza Angliába, ahol a herceget az uralkodásra alkalmatlannak bizonyult, és ezért lemondatott másik, "Hitvalló" Edward utódának nyilvánították. Õ azonban - máig sem ismert körülmények között - rövidesen meghalt. Margit ekkor 12 éves lehetett. Miután a "Hitvalló" Edwardtól állítólag kicsikart ígéret révén az angol trónra került Harald herceg 1066-ban Hastingsnál vereséget szenvedett a normannoktól és elesett a csatában, a "bölcsek tanácsa", hogy mentse a még menthetõt, a fiatal Edgart, Margit öccsét választotta királynak.

Neki azonban már semmi esélye sem lehetett a Hódító Vilmos vezetésével betört, gyõztes normannokkal szemben, akikrõl a történelem azt jegyezte fel, hogy a XI. század egyértelmûen az övék volt. Ebben a reménytelen helyzetben Edgar anyjával, Ágotával és két nõvérével, Margittal és Krisztinával Skóciába menekült, ahol akkor III. Malcolm uralkodott, aki arra használta fel az angliai zavarokat és az angolszász királyi család jelenlétét, hogy ismételten betörjön Angliába. Ő aztán - nyilvánvalóan angliai befolyásának növelése végett - feleségül vette Margitot, aki csak családjának unszolására lett az alattvalói által "véreskezû"-ként emlegetett Malcolm hitvese. De Margit személyében nem akármilyen királynét kapott Skócia.

Margit egy sírban nyugszik férjével

Befolyására ugyanis `férje kivetkezett vad szokásaiból... és egész környezete megváltozott` - írja életrajzában Turgot. Férje semmiben sem gátolta a királyné jótékonykodását. Margit nagy együttérzéssel gondoskodott szegényekrõl és betegekrõl. Az irgalmasság minden cselekedetét gyakorolta egész életén át, templomokat, kolostorokat építtetett. A királyné skót zsinatot is összehívott, amely eltörölte az egykor a hittérítõ írektõl átvett, a római szokásoktól eltérõ sajátosságokat. Állást foglalt a zsinat által tárgyalt teológiai kérdésekben is. Akkoriban ugyanis nyilvános vita folyt a skót egyházban arról a kérdésrõl, hogy a bûnös ember magához veheti-e az Úr testét az oltáriszentségben? Margit azt a felfogást képviselte a zsinaton, hogy mindannyian bûnösök vagyunk ugyan, ám ha valaki gyónás, bánat és elégtétel után hittel járul a szentáldozáshoz, akkor ez a Szentírás szerint nem ítéletére, hanem bûnei bocsánatára szolgál.

Margit és Malcolm házasságából nyolc gyermek született. Matild nevû lányuk királyné lett: Hódító Vilmos legkisebb fiával kötött házasságot, aki azután I. Henrik néven uralkodott (1100-1135). Az õ, ugyancsak Matild nevû lányuk 1128-ban Anjou Gottfried grófhoz ment feleségül, akivel megalapította - a gróf sisakját díszítõ rekettyeágról elnevezett - híres Plantagenet-dinasztiát. Skót Szent Margit emléke mindmáig elevenen él Nagy-Britanniában. A Westminster apátságban ugyanis az ünnepélyes koronázási szertartáson megkérdezik a leendõ uralkodót, hogy Nagy Alfréd leszármazottja-e? Margit csak négy nappal élte túl férjének és legidõsebb fiuknak elestét az angolok ellen vívott csatában. Népe, halála után önként kezdte õt tisztelni és 1251-ben IV. Ince pápa szentté avatta Skócia pannóniai királynéját.



"Amikor a királyné halálán volt, belépett hozzá a szobába egyik fia. Éppen a harctérről jött, a lelke súlyos bánattal volt teli, hiszen anyjának azt kellett volna jelentenie, hogy atyja és testvére a csatatéren maradtak holtan, és most anyját is halálán látja. Miközben szívét eltöltötte a keserűség, a királyné összeszedve utolsó erejét, megkérdezte, mi van férjével és a másik fiával. A fiú, arra gondolva, hogy ha az igazat mondja, azzal megöli édesanyját, csak annyit válaszolt, hogy jól vannak. A királynő azonban fölsóhajtott, és ezt mondta: Tudom, tudom, de megesketlek téged a kezemben lévő keresztre, mondd el nekem a valóságot. Így a fiú elmondta a történteket. S ekkor Margit ahelyett, hogy asszonyoknál szokásos jajgatásban tört volna ki, ez a keresztény lélek az égre emelte a szemét és két karját, majd az Istent dicsérte azért, hogy élete utolsó órájában még ilyen nagy szenvedésben lehetett része."

A szentté avatás alkalmával ereklyéit kiemelték, s a legenda szerint a következő történt. Felnyitották a sírt, és a maradványokat egy ezüst ravatalra helyezték, hogy a templom szentélyébe vigyék át. Amikor a menet Malcolm király sírboltja előtt haladt el, meg kellett állniuk, mert az ereklyét vivők nem tudtak továbbmenni. Akkor egy öregember azt tanácsolta, hogy emeljék ki Malcolm csontjait is, és helyezzék oda Margit mellé. Így "Véreskezű" Malcolm és Skóciai Szent Margit közös sírban pihen azóta is.