A vandálok újra fenyegetik Rómát

Az Alarik vezette 410-es vandálinvázió megismétlődésétől tartanak a szakértők, csakhogy a pusztítók most turisták képében érkeznek.

Webkamerákat a műemlékekhez

A világ legnagyobb szabadtéri múzeumának is nevezett város a vandálok és a profi tolvajok legkedveltebb célpontjává vált. Rómában (és Velencében) az elmúlt négy hétben valóságos pusztításhullám kezdődött: a vandálok köztéri szobrokat és szökőkutakat kalapáccsal vertek szét. Rómában például 2000 évesnél is régebbi szobrok fejét a vágták nagy teljesítményű körfűrésszel. A hatóságok azzal igyekeznek elejét venni a pusztításnak, hogy meggpróbálnak több rendőrt állítani a kulcsfontosságú helyekre, illetve ezeket webkamerákkal is figyelni fogják ezután.

Ezen a héten vált a vandálok célpontjává a Gianlorenzo Bellini által 360 éve épített Api-kút (Fontana delle Api), mely Rómában, a Via Veneto végpontjánál látható. A VIII. Orbán pápa építtette kút egy nagy kagylót és három méhet ábrázol, utóbbi egyébként a pápa családjának, a Barberiniknek a jelképe. A rendőrség szerint a méheket barbárul, kalapáccsal verték szét, de mivel nem volt szemtanú, nem tudnak mit tenni az ügyben.

Egy másik esetben a Piazza del Popolo környékén álló szobrokról vágtak vagy vertek le kezeket, arcokat, lábakat és karokat. A megkárosított műemlékek között az ókor óta a helyükön álló szobrok is vannak. A hírneves Villa Borghese környékét is fejetlen szobrok éktelenítik az incidensek óta.

Velencében is egy hónappal ezelőtt kezdődtek a rombolások: itt a támadások után egy kalapáccsal felfegyverkezett férfit keresett a rendőrség. Hamarosan el is kapták a 38 éves Antonio Benacchiot, aki komoly pszichológiai problémákkal küzd. Három nap alatt ő végezte a legkomolyabb rombolást a város műemlékeiben. Benacchio rombolta szét például a Dózse-palota homlokzatának szobrait és a Redentore templom homlokzatának két szobrát is. Minden esetben vallási alakokat rombolt szét, a Dózse-palota esetében Isten és Mózes szobrait, a templomnál pedig Szent Ferenc és Szent Márk alakjait. A rendőrség szerint még több kárt is okozhatott volna, ha nem sikerül a turisták hathatós segítségével, hosszú üldözés után kézre keríteni.

Magyar turista vandalizmusa

Roberto di Paola, az olasz kulturális minisztérium római örökséget felügyelő biztosa nyilatkozta az esettel kapcsolatban: `Olyan problémával állunk szemben, mely nem elszigetelt esetekből áll. A rendőrséggel együttműködve dolgozunk rajta, hogy a műemlékek környékén fokozzuk a biztonságot, és nem csak Rómában, hanem egész Olaszországban. Olaszország ugyanis nem más, mint egy hatalmas szabadtéri múzeum. Ez pedig igen nagy probléma, hiszen nem állíthatunk rendőrt vagy biztonsági őrt minden szobor és szökőkút mellé. Ezért helyezünk ki mostantól webkamerákat, amiknek köszönhetően eredményesebben védhetjük meg a műemlékeinket.`

Jacopo Benci, a római British School igazgatóhelyettese szerint más probléma is van: "Azt hiszem, sok vandál tett - például a szoborfejek ellopása - írható a magángyűjtőktől származó megrendelések számlájára. Más esetekben az lehet a magyarázat, hogy mivel egyre több a turista Rómában, egyre több közöttük a vandál is. Arra van tehát szükség, hogy az emberek maguk ismerjék fel, hogy amit tesznek, azzal a kulturális öröksége teszik tönkre. A kár, amit okoznak, megjavítható, de ez már sosem lesz az eredeti."

A műalkotások megkárosítása évek óta tart Olaszországban. A leghíresebb eset 1972. májusában történt, amikor egy magyar turista Michelangelo Piétájának esett neki egy kalapáccsal a Szent Péter székesegyházban. Tóth László a szoborcsoport Krisztus-alakjának lábát az "Én vagyok Jézus Krisztus" mondatot kiáltozva verte szét, mielőtt elkapták az őrök.

1991-ben egy sikertelen olasz festő, Pietro Cannata Michelangelo Dávidjának sarkát verte le, 1997-ben pedig a firenzei Neptun-kutat és a római Bernini által alkotott Négy Folyó szökőkutat tette tönkre egy vandál társaság.