400 éves aszály miatt bukott el Mükéné

A Toulouse-i Paul Sabatier Egyetem David Laniewski vezette kutatócsoportja feltételezi, hogy a késői bronzkor szokatlanul hosszú szárazsága háborúkat, népvándorlást, azaz döntő politikai és gazdasági változásokat okozott a mai Görögország, Ciprus és a környező területek kultúráiban - olvasható egy tanulmányban, amely a PLOS One című tudományos folyóirat csütörtöki számában jelent meg.

Ekkor vált tűzvész áldozatává a mükénéi, a tirünszi és a püloszi palota, és elpusztult a palotakultúrának nevezett monarchiák fejlett civilizációja. Az Anatóliai-félszigeten elbukott a hettita birodalom, és a tengeri népek hulláma foglalta el Ciprust és a Földközi-tenger keleti medencéjének más területeit - írta Frank Falkenstein német történész a tanulmányhoz írt, a Kultúraváltozás és klíma az i. e. 12. században című fejezetben.

A késő bronzkori királyságok bukásának összes okát eddig nem tárták fel kielégítően. A népszerű magyarázat szerint a válsághoz a tengeren és szárazföldön érkező népvándorlás vezetett, ám egyes kutatók úgy vélik, földrengések és a hadviselés módjának alapvető változásai okozták az összeomlást. Ezzel szemben a legtöbb szerző szerint a régészeti szempontból nehezebben bizonyítható szárazságok, éhínségek és járványok lehettek a monarchiák meggyengülésének döntő tényezői.

A francia kutatók a ciprusi Larnaka egy sós vizű tavának üledékmintájában talált, a késői bronzkorból származó virágpor maradványait vizsgálták meg. A helyi növények maradványainak szénizotópját elemezve arra következtettek, hogy a régióban egy nedvesebb időszakot váltott fel a hosszú szárazság. Ez a négyszáz éves aszályos periódus vezethetett a bronzkori civilizációk eltűnéséhez.

A virágpor elemzéséből származó adatokat egybevetették régészeti leletekkel, például ékírásos mészkőtáblákkal vagy a királyságok közötti levelezéssel, és arra a következtetésre jutottak, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjében virágzó kultúrák késő bronzkori válságát a klímaváltozás miatti hosszú szárazság okozta, mely éhínségekhez, politikai konfliktusokhoz, majd idegen népek inváziójához vezetett.

David Laniewski, a kutatás vezetője szerint a mediterrán civilizációk bukása rávilágít arra, hogy a mezőgazdaságtól függő társadalmak mennyire kiszolgáltatottak az éghajlat változásainak. A maja civilizáció eltűnéséhez is hosszú aszály vezetett, és az 1789-es francia forradalom kirobbanását is a szárazság ínséges évei előzték meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?