Képeken a bibliai idők egyik legnagyobb kincslelete
2012. június 22. 08:54
Menekülő család rejthette el azokat a háromezer éves arany-és ezüstkincseket, amiket a múlt hónapban találtak meg régészek. A gazdag kánaánita família a bibliai idők egyik legértékesebb kincsleletét hagyta az utókorra.
Korábban
Egy ház romjai között, kerámiakorsóban kerültek elő azok a háromezer éves arany-és ezüstkincsek, amiket a semita népekhez tartozó, egykoron Palesztina és Fönícia területén élő gazdag kánaánita családhoz tartoztak – árulta el a Tel Avivi Egyetem régésze, Israel Finkelstein ásatásvezető. A Megiddo melletti felfedezés az izraeli külügyminisztérium szerint a bibliai idők valaha volt egyik legértékesebb kincslelete.
„Ez egy lenyűgöző darab” – mondta el a régész arról az arany fülbevalóról, amelyet egy apró kőszáli kecskével díszítettek. Finkelstein szerint ugyan gyakran találnak ilyen ékszereket, de a megiddói lelet sokkal nagyobb, szebb és jobban ki van dolgozva a többinél.
Mikor a kincseket valamikor az i.e. 11. században elrejtették, Megiddo egy híres kánaánita város volt. Ebben az időben ért véget a területen az egyiptomi uralom, s valószínűleg az egyiptomi kivonulással hozható összefüggésbe a kincs elrejtése is. Maguk a kincsek több száz szépen kifaragott elefántcsont szobor mellől kerültek elő. Finkelstein szerint a kincsek gazdái magas rangú személyek lehettek, ezt jelzik az ott talált agyagedények, és az építészeti elemek.
További képekért kattintson galériánkra
A kincseket egy a szoba sarkában levő korsóba helyezték, s két fedőt tettek rá – ez is azt jelzi, hogy tulajdonosaiknak – akik már nem térhettek vissza – nem volt sok idejük a műveletre. A vöröses kalcedon gyöngyök megegyeznek a korabeli egyiptomi dizájnnal, ami azt sugallja, hogy a leleteket Egyiptomból importálták.
Megiddo ókori alapítású város a mai Izrael területén. A Biblia szerint itt fog sor kerülni a végső csatára, az Armageddonra is, amikor a gonosz erői összecsapnak Isten Mihály arkangyal vezette hadaival. A hat évezreden keresztül lakott település az ókor egyik legfontosabb kereskedelmi és közlekedési csomópontján feküdt, ennek köszönhetően többször vívtak mellette döntő ütközeteket, és itt zajlott le a világtörténelem első feljegyzett csatája is az egyiptomiak és a hettiták között. A város első régészeti feltárása 1930-ban kezdődött meg. De Megiddo volt az a hely is, ahová egy pápa a szentföldi helyek közül elsőként látogatott: 1964-ben VI. Pál itt találkozott Izrael elnökével. A hely 2005-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57
- A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a Magyar Nemzeti Múzeum meghosszabbítja népszerű ékszerkiállítását 12:56
- Egy hároméves kislány találta meg a páratlan leletet 12:11
- Különleges kéziratokkal, levelekkel, fotókkal is bővül a Nádas Péter-gyűjtemény 11:30
- Miről mesél egy 1200 éves edény? 10:56
