Már hétezer éve is tartott tehenet az ember
2012. június 21. 11:28 MTI
Már hétezer évvel ezelőtt is tartottak tejelő marhákat és fogyasztottak feldolgozott tejet a mai Szahara területének prehisztorikus lakói. Egy nemzetközi kutatócsapat több ezer éves agyagedényekben megtalált zsírmaradványok alapján jutott erre a következtetésre.
Korábban
A kutatás során kiderült, hogy a tej már nagyon korán a táplálkozás fontos részévé vált - írják a szakértők a Nature című szaklapban megjelent tanulmányukban.
Julie Dunne, a brit Bristoli Egyetem munkatársa és kollégái a hátramaradt zsírmaradványokat vizsgálta 81 agyagedényben, amelyeket a Szahara líbiai területén találtak. Az edények az időszámításunk előtti 8100 és 2600 közötti időből származnak. A szakértők analizálták a különböző zsírok izotópjait, így állapították meg, hogy állati zsírokról van szó.
Az Észak-Afrikában élő prehisztorikus emberek juhokat, kecskéket és marhákat tartottak már jóval azelőtt, hogy növénytermesztésbe fogtak volna. A Közel-Keleten és Eurázsiában a fejlődés másképp zajlott le: az úgynevezett neolitikus forradalom ideje alatt az ember folyamatosan telepedett le, mezőgazdasági tevékenységbe fogott, majd állattartásba kezdett.

A Szahara-régió prehisztorikus állattartásának fontosságát jelzik a sziklarajzok és a különböző metszetek, amelyek teli tőgyű teheneket, sőt fejést végző embereket is ábrázolnak. Ezeknek az alkotásoknak a korát azonban egyelőre nehéz meghatározni, így a kutatók eddig keveset tudtak arról, mikor is kezdett el az ember tejelő marhákat tartani és tejet feldolgozni.
A tej feldolgozása különösen fontos volt, hiszen a prehisztorikus ember szervezete egyáltalán nem birkózott meg a tejjel. Szervezetéből ugyanis még hiányzott a laktáz nevű enzim, amely a tejcukor, a laktóz lebontásához szükséges. Minél jobban feldolgozott viszont a tej, annál kevesebb laktózt tartalmaz és annál könnyebben emészthető.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül
- Váza és ópium – újabb bizonyítékot találtak a kutatók az ókori egyiptomi ópiumhasználatra
- Tutanhamon öröksége – száz évvel a felfedezés után
- Rejtett bejáratra utalhatnak Menkauré piramisának titokzatos üregei
- Hiúság az ókori Egyiptomban – egy ősi paróka története
- Ahmose fáraó és a thérai vulkánkitörés
- Ehnaton: a fáraó, aki egyedül akarta uralni az eget
- Bikafej-amulettek Tell el-Farkhából
- Júdás evangéliuma és a gnosztikus titok
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.












