Visszakapták az örökösök Párisz ítéletét

Mint Schell József elmondta, Sigray Antal, illetve lánya, Margit a második világháború idején, illetve az ötvenes évek elején mintegy 1000 nevesített tételt adott át megőrzésre a magyar múzeumi szerveknek. A hagyatékból eddig mindössze 130 tárgyat sikerült visszakapni, a keszthelyi Balaton Múzeum és a budapesti Szépművészeti Múzeum önként átadta az örökösöknek a kért képeket még a kilencvenes évek közepén.

További 250 tárgy elismerten három másik intézmény birtokában van, a maradék mintegy 750 tétel azonban ismeretlen helyen "lappang". Nem ismert a sorsa a hagyatékban szereplő, 2500 kötetből álló könyvtári állománynak, valamint az átadott történelmi fegyveranyagnak sem - hívta fel a figyelmet Schell József.

Az örökösök jogi képviselője, Patay Géza ügyvéd hozzátette: a Helikon Kastélymúzeum (HKM) és a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) ellen már jogerősen, míg az Iparművészeti Múzeum ellen első fokon megnyerték a letét visszaadása érdekében indított próbapereket, a Nemzeti Múzeumból azonban csak végrehajtó segítségével tudták elhozni a kérdéses festményt, a kastélymúzeum pedig vélhetően a hasonló eljárástól való félelmében adta át a Párisz ítélete című, 18. századi sévres-i porcelánszobrot, egy gyomirtó szeres kartondobozban.

Mint emlékeztetett, a hagyatékról már 2002-ben megállapította a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, hogy az nem az állam tulajdona, a további pereskedés elkerülése érdekében azonban 2008 novemberében az örökösök egyezséget ajánlottak az illetékes kormányzati szerveknek és a gyűjtemény darabjait őrző múzeumoknak: felajánlották, hogy az anyag 43 százalékát a múzeumoknak ajándékozzák, ha a többi tárgyat belátható időn belül visszakapják. Az ajánlatra azonban nem érkezett egyértelmű válasz, így az már nem él.

A "lappangó" tárgyak tekintetében Patay Géza leszögezte: tudják, ezek mely intézményekhez kerültek letétbe, de azt nem, hogy ezekből a múzeumokból hová lettek. A felelősség azonban egyértelmű: ha az adott múzeum nem tud elszámolni a neki megőrzésre átadott alkotásokkal, vállalnia kell az anyagi felelősséget - hangsúlyozta.

"Tudomásunk van arról, hogy ezen tárgyak egy részét széthordták", más részük a múzeumigazgató dolgozószobáját vagy szállodákat díszít - jegyezte meg az ügyvéd, hozzátéve, hogy a Nemzeti Múzeum egyik tavalyi kiállításán Schell József Sigray-ezüsttárgyakat fedezett fel. Noha a múzeum ezeket azonosította is, az örökösök igénybejelentésére már egy éve nem reagál. Patay Géza elmondása szerint, amennyiben az érintett intézmények hozzáállása nem változik, a lappangó tárgyak ügyében is próbapereket indítanak, ebben az esetben azonban már értelemszerűen kártérítésért.

Noha az Oktatási és Kulturális Minisztérium korábban kijelentette, hozzájárulása nélkül nem törölhető műkincs az állami múzeumok leltárából, ez a valóságban nem szabadna, hogy azok visszaadását befolyásolja, hiszen az alkotások nem a tárca tulajdonában vannak - vélekedett Patay Géza. Mint elmondta, a Helikon Kastélymúzeum felvetette, őrzési pénzt kérne az általa visszajuttatni nem kívánt műtárgyak elperlése esetén, pedig ezek nem kiadást, hanem bevételt jelentettek az intézménynek - emlékeztetett, hozzáfűzve, tudomása szerint a múzeum már megkapta az államtól a visszaadandó műtárgyak pótlására elegendő pénzt, az összeget azonban a múzeum másra költötte.

A próbaperek alapján egyértelmű, hogy a hagyaték mindegyik műtárgya visszajárna a családnak, a három múzeum azonban időhúzásra játszik, miközben a belépőjegyeken keresztül bevételük származik a kiállított alkotásokból - hangsúlyozta az ügyvéd. Mint felidézte: a zalaegerszegi bíróság kimondta, hogy a keszthelyi múzeum pervitele egyértelműen rosszhiszemű volt, de a Nemzeti Múzeum is hasonló módon időhúzásra törekszik, a pereskedés azonban nem csupán az örökösöknek jelent komoly anyagi terhet, hanem az állami intézményeknek is. "Eddig nem forszíroztuk az igazgatók felelősségét, de ez is felmerülhet" - fogalmazott.

Az MTI kérdésére Patay Géza elmondta, a porcelánszobor visszaadása a kastélymúzeum vezetője, Czoma László kérésére nem a nyilvánosság előtt történt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban