Műholdakkal barátkoznak a magyar régészek

A tudós annak kapcsán nyilatkozott, hogy előadást tart az űrkutatás egyik érdekes alkalmazásáról, a műholdas régészetről a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezésre kerülő 33. Nemzetközi Restaurátor Konferencián. Ismertetése szerint ezek a kutatások ma még kezdeti stádiumban vannak, elsősorban azért, mert a régészeknek egyméter alatti felbontású felvételekre van szükségük. Ezekhez ugyan hozzá lehet jutni, de rendkívül drágán: egy-egy felvétel akár több százezer dollárba is belekerülhet. Ekkora összeget azonban még egy kutatóintézet sem mindig engedhet meg magának.

Mint rámutatott, ez a multispektrális műholdas távérzékelés lesz azonban a jövő útja a régészetben, mivel korlátlanok a lehetőségei. A technológia egyaránt alkalmas a jól ismertnek vélt területek újbóli vizsgálatára, a nehezen kutatható területek feltárására, és az eleddig ismeretlen régészeti lelőhelyek felfedezésére, feltérképezésére is.

"Egy bizonyos színképtartományban fényképezve az űrből a Föld felszínét, a felület megjelenése más és más lesz, amennyiben a talaj egy régészeti lelőhelyet: egy elpusztult épület maradványait, esetleg egy gödröt rejt a talaj. A műholdas felvétel során a speciális kamerák, amelyek meghatározott színképsávokban 'látnak', a felület minőségéről, anyagi szerkezetéről is szolgáltatnak információt" - magyarázta Sánta Gábor.

A módszer további előnyeihez tartozik, hogy a műholdas távérzékelés lehetővé teszi a nagyon érzékeny leletek, régi műtárgyak külső behatás nélkül vizsgálatát, kiiktatva ezzel a kutatások során a rongálódás, megsemmisülés veszélyét. Bár a világ más országaiban is kezdeti stádiumban vannak ezek a kutatások, a műholdas távérzékelés módszerét már több helyen alkalmazták sikerrel. Így Franciaországban műholdas régészet segítségével római kori villákat tártak fel a segítségével, Közép-Amerikában pedig maja városok szerkezetét térképezték fel.

A kutató példaként említette Egyiptomot, ahol a Nílus deltájában egy olyan lelőhelyet sikerült felfedezni a műholdas technológiával, amelyet az áradások miatt már olyannyira elfedett az iszap, hogy klasszikus régészeti módszerekkel nem igazán deríthettek volna fel. Mint Sánta Gábor elmondta, a módszer drágasága ellenére már Magyarországon is sikerrel alkalmazták a műholdas távérzékelés módszerét. "Dél-Alföldön folyik egy program, ahol az M43-as autópálya építését megelőzően a nyomvonalat vizsgálták ezzel a módszerrel és több régészeti lelőhelyre bukkantak" - hangsúlyozta Sánta Gábor.

(Múlt-kor/MTI))